József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 10., rektori munkaértekezlet
-4-ad 5*/ A II.» III.» cs IV. évfolyamon végzett {gyakorlatoknak /megfigyelésíknek/ fontos előkészítő szerepük van. Ezeken a hallgatók fokozatosan szert tesznek olyan tapasztalatokra, amelyek segítségével képessé válnak az iskolai munka diferenciálbabb megfigyelésére. Ezek az iskolai élmények és tapasztalatok előkészítik a hallgatókat a Gyakorló évben esedékes önálló pedagógiai munka eredményesebb elvéGzéséro. Az V.éves tanitási gyakorlat azért jelent nagyon sokat a hallgatók hivatásra való felkészülésében, mert a gyakorlati képzés említett alkalmai között ez biztosíthatja a legteljesebb aktivitást és leginkább ez ad lehetőséget a tanárjelöltek önt ©vékony só gének kibontakozására. A kialakult gyakorlat szerint egyik szaktárgyukat három hónapon a gyakorló gimnáziumban, a másikat ugyancsk három hónapon át a gyalános iskola felső tagozatában tanitjak / ill. 18-22 óra it sorié ált tényleges tanítás után látogatják/. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szakvezető tanárhoz félévenként három-négy tanárjelöltet ajánlatos beosztani a szükséges tanitási idő biztosítása és a velük való alaposabb foglalkozás érdekében. A hallgatók létszámának emelkedése miatt oz elmúlt években néhány hallgatót tanácsi felügyelet alá tartozó isse lába kellett beosztani gyakorlásra. Ez volt a terv az 1966-67.tanévre is. A MM. azonban a tanév elején kiadott rendelkezésével az un. 1 külső” gyakorlást nem engedélyezte. Ez a váratlan intézkedés az év elején a gyakorló iskolákban bizonyos szervezési zavart okozott, miiről a hallgatók egy. része a külső iskolákban már készült a gyakorlati üunka megkezdésére. Valamennyi hallgatónak a gyakorló iskolákba való íeosztása egyes szakvezetők túlterheléséhez és a jelöltek tanítási Idejének megcsonkitásóhoz vezetett. A történelem és-német szakos vésőtök általában 8-8 jelöltet kaptak az első félévre, A tanitási idő pedig 8-10 óráraj tehát a kötelezőnek a felére csökkent.-Ez felbétle-Lenül a szakképzés, a so évben sáról. gondoskodni minőségi A követkeceli iur.ka károsodását jelenti, ennek a hátrányos helyzetnek a felszámolá-A tanárjelöltek hivatástudat/a, szorgalma és fegyelmezettsége Utalóban megfelelő. Feltűnő azonban, hogy többen közülük az egyebeien szerzett szakmai és pedagógiai ismeretüket a tanitási gyakorlation nem tudják megfelelő módon felhasználni. Némelyiknél kiütközik a szakmódszertani ismeretek hiányossága is. Ez többek között azzal is a szakmódszertani előadások anyagából ilezjtfcek, ebből a tárgyból csak állanlagyarázható, hogy a iV.évesek semmiféle beszámolásra nem köt» rizsgát tesznek. így fordulhat ív elején a íódszertani elő, hogy a kevésbé órdoklődők az V, gyakorló év megkezdésekor nem rendelkeznek megfelelő szakfolkó szült só £g’el. Ajánlatos volna odahatni, hogy a IV.év ’égén a halatok a szakmódszertan hivatalos jegyzetének anyagából beszámoljanak /esetleg kollokváljanak/, az államvizsgán pedig ezen kiül az elméleti ismeretek gyakorlati felhasználásáról és a szakiro.alomban való jártasságról adnának számot. ad 6./ A tanárjelöltek ;ál ják az 1960-61.tanév óba skolai gyakorlatok, során ismerjék meg a vidéki övetkezbében szivosebben vállaljá. gyakorlati képzésének előmozdítását szolállandóan megszervezett négy h^tes vidéki IjOj hogy.'a hallgatók aktiv munka nevelők előtét, tevékenységét és ennek Ez elmek a célja, hogy 'ivr 1 an, mint eddig. Lögisnorkodéí ’elkészítés, :enysóg és a ies, További cél: tanári munka jeciagogiai W, *t Lm. 1 u VJ rr .vakban és kisvárosok.16sággal való alaposabb önálló megkezdésére való közvetlenebb átmenet teremtése a 11 vezetett” gyakorló iskolai bevétel jesen önálló bob-ári működés között.
