József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 10., rektori munkaértekezlet
-7-yjaanyagság? lustaság» és pontatlanság is megállapítható. A gyakorla- 1 irányítói az észlelt hibákat növeléssel és gondos ellenőrzéssel óbálják megszüntetni. ad 4./ A IV.éves hallgatók mindkét szaktárgyukból félévenként 5-5 ás /összesen 20 óra/ szakmódszertani iskolai megfigyelésen vesznek szb. Ezeket a gyakorlatokat az utóbbi években a városi tanács művelősügyi osztálya által kijelölt három általános iskolában és három unáziumban végezték, A szervezés és irányítás a szakmetodikusok felata. Az iskolai látogatások időpontját úgy próbálják megállapítani, gy azok az egyetemi előadásokat .inéi kisebb mértékben zavarják, A szakmódszertani iskolai megfigyelések szervesen kapcsolódnak a akmódszerbani előadásokhoz, és igen fontosak a korszerű tanárképzés empontjából, mert biztosítják a szakmódszertani előadásokon tárgyalt obiénak gyakorlati ellenőrzését, továbbá több olyan kérdés is fölne- 1 ezeken a gyakorlatokon, amelyekre a későbbi előadásokon hasznosan 3 támaszkodni a szakmódszertan előadója. A 12-14 fős csoportokban végzett gyakorlatokon meghatározott számítok alapján történik az iskolai órák megfigyelése, majd az órák emzése, A szakmódszertani képzés egybehangolása, egyöntetűsége érdekelj a múlt taaévtől kezdődően közös, meghatározott szempontok alapján * rténtek a különféle szaktárgyak iskolai, szakmódsertani negfigyelései, az egybehangolás non jelenti azt, hogy az egyes szaktárgyak speciális empontjai nem érvényesülnek kellő mértékben. Hallgatóink általában világosan látják ezeknek a szakmódszertani gfigyeléseknek a jelentőségét. Ez kifejezésre jut a foglalkozásokon ló pontos megjelenésben és az órrtfkat követő megbeszélések aktivitában. Legtöbb hallgató ilyenkor ismeri fel a szakmódszertani oktatás ntosságát. Nem nagy számban, de-vannak olyan hallgatók is, akiket a tanítás akorlata kevésbé érdekel. Ezek az óraelemzés során passzívak és csak lszólitásra kapcsolódnak be a megbeszélésbe. Néhányon az alapos tá~ koztatás ellenére is felszínesen, gondatlanul készítik el feljegyzőiket. Több esetben kiütközik az óraelemzésben és a szaknyelv hasznátában való bizonytalanság, “eg kell említeni azokat a szervezési népségekét is, amelyelmek kiküszöbölésével ezek az iskolai megfigyelések g eredményesebbé válhatnának. Tény az, hogy a tanácsi felügyelet alá tartozó iskolák nevelőinek igazgatóinak egy része tehernek „rzi azt a torlódást, amit az iskok egyébként is zsúfolt programjában özek a tömeges látogatások jelen-» aek. Több helyen a hospibálók elhelyezése, számukra tanácskozási hely zbosibása is gondot okoz saját osztályaik ós tanulóik nagy száma miatt gyakorlatvezetők személyes ismeretsége ós az érdekelt nevelőkhöz füdő jó kapcsolata folytán odáig ugyan sikerült a technikai akadalyot elhárítani, de ennek ellenére kívánatos volna a jövőben a szervezés rón bizonyos változtatásokat eszközölni. Meg kellene vizsgálni, hog7 egyetem kot gyakorló iskoláját december és április hónapokban, amir nem jelöltek,^hanem a szakvezető tanárok tanítanak, nem lehetne-e IV,évesek szakmódszertani megfigyelése céljából az eddiginél jobban iénybevenni. Ezen kívül kívánatós volna az is, hogy a városi tanács yeladási osztálya az eddiginél több iskolát jelöljön ki módszertani gfigyelósek céljából és ezáltal egyes igazgatók és szaktanárok megrhelóséb könnyibse. összegezve a pozitív és negativ tapasztalatokat azt mondhatjuk, gy a IV.éves hallgatók iskolai szakmódszertani megfigyeléseinek szerzése hasznos és szükséges.
