József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1994-1995, Szeged

1995. május 5., VII. rendes ülés

23i

♦

2.7. A munkavállalók ideiglenes vagy tartós távolléte, ill. az állások részbeni vagy teljes be nem töltése bérmegtakarítást eredményez. A bérgazdálkodás szempontjából

a) átmeneti a bérmegtakarítás, ha a bér az állások átmeneti megüresedése (betegség, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, fizetésnélküli szabadság, külföldi út) miatt ideiglenesen felszabadul;

b) tartós a b érmes takarítás, ha a bér véglegesen felszabadul (nyugdíjba menetel, az Egyetemről történő eltávozás miatt, ill. azáltal, hogy magasabb bérű dolgozó felváltása a bérskála alsóbb fokán állóval történik).

2.8. A bérmegtakarítás -a részben önállóan gazdálkodó egység döntésétől függően- ideiglenesen óradíjakra is felhasználható, figyelemmel a 4. és az 5. fejezetben foglalt szabályokra.

3. Bérgazdálkodási szabályok, technikák

3.1. Az Egyetem meghatározott bérgazdálkodási kérdések elemzésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, a BSZ-ban foglaltak érvényesülésének figyelemmel kísérésére bérbizottságot (BB) működtet. A BB összetétele:

a) Elnöke a kancellár.

b) Tagjai- a három kar egy-egy,- az Egyetemi Könyvtár, a Számítóközpont és a gyakorló iskolák egy,- a reprezentatív szakszervezet(ek) és a KT egy delegált képviselője.

A Gazdasági Igazgatóság képviselője a BB ülések állandó, tanácskozási jogú meghívottja.

A BB működési rendjét maga határozza meg.

3.2. Űj álláshelyek (státuszok) létesítésére, álláshelyek megszüntetésére, az l.sz. mellékletben felsorolt egységek közötti átcsoportosításra -az érintett egységvezetők, a KT és a reprezentatív szakszervezet véleményének, valamint a BB javaslatának kikérése után- a rektor jogosult. Döntéséről az Egyetemi Tanács következő ülésén beszámol.

3.3. Az éves béralap előirányzat egésze felett -figyelemmel a [3.4] pontra- a rektor rendelkezik.

3.4. A részben önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező egységek (l.sz. melléklet) a 4. és 5. fejezetben felsorolt esetekben jogosultak a rendelkezésükre álló bértömeg felhasználására, és e kereten belül felelősek a bérgazdálkodásért.

Megjegyzés: Az Egyetem létszám- és bérgazdálkodása gyakorlatilag a gazdálkodó egységek területén valósul meg. Az egységek a BSZ keretei között szabályozhatják bérgazdálkodással kapcsolatos tevékenységüket.

3.5. Ha az Egyetemnek bérhiánva van a csökkentés, ill. a megszünte- és módja lehet:- a bérmegtakarítások felhasználása,- a [2.3] és [2.4] pontban meghatározott kötelező jellegű béreken kívüli bérkötelezettség csökkentése,- állások megszüntetése, létszámleépítés.

2