József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
II. kötet - 1994. június 30., XII. rendes ülés
I jÍcLaU. j fJ<U^. r <v»-w m elvek ezek és azokat kinek ruházzák át. á különböző munkáltatói jogkörökre*. IsC-lW-4P«*4«' ■^kv. l/y 4. A 27. § (5) és mindazon pontok ahol hátáskörök átruházásáról van szó. Véleményűnk szerint nem elegendő/megmondani, hogy a hatáskörök átruházhatók, hanem azt is me Vonatkozik ez különösen "a _________ Ráadásul ahol erről szól a tervezet ott sem következetes, lásd pl 48.§ (4)-et és 50. § (4)-et, ugyanez hiányzik 52.§-ból, de az első kettőben sincs konkrétan meghatározva mit jelent "szervezeti egységen belül munkáltatói joga van"? Vagy az 53. § (5) szerint a RH vezetőjének munkáltatói jogköre van, dékánnak nincs, tanszékcsoport vezetőnek igen, sőt a 13. melléklet, 6.§ a) szerint bérgazdálkodási joga is van! . A tervezet ezen pontjai a KSZ-szel is bizonyos mér- \i. tékben-ellentétben vannak. Célszerű lenne egy könnyen áttekinthető(rCy^£jjl * táblázatos összeállítást megadni, amelyben pontosan fel van sorolva ^ klneíT^es miben~ ^milyen) munkáltatói joga van; milyen átruházott hatásköre van. [Ezt követően a munkáltatói jogok vonatkozásában a KSZ-t is e szerint kellene módosítani]. Véleményünket az FT. 57.§-a is alátámasztja. Természetesen az is elfogadható hogy a rektor nem ad át hatáskört (pl. felvétel-elbocsátás, lásd KSZ), akkor azt kell kimondani, de mindenképpen valamilyen egységes elv szerint és nem úgy ahogy van. V, 5. A 27.§ (3), 28.§ (2) és meg néhány helyen: Egyértelműén van megfogalmazva a "megismételhetőség"? A szigorítás csak egymásutáni ciklusra vonatkozik, vagy "bármikorra". A "megszakítás után" a számolás újra kezdődik? Többen konkrétabb megfogalmazást igényel nek, mások szerint a megfogalmazás csak az egymásutániságra vonatkozik a vonau](. WMy 6. A XI. és XII. fejezetekkel kapcsolatban a szakszervezeti testületben megoszlottak a vélemények: Voltak akik a tervezet választott megoldását jónak találták, sőt talán még részletesebben igényelték az egységek (tanszéktól-karig) szabályozását. Mások szerint az egyetemi szabályzatban a legfontosabb kérdéseket kell szabályozni, a tovább szabályozás a kari szabályzatok feladata | legyen. Szembeszökő a kari értekezlet 43.§-beli túlszabályzása' (vesd össze~a hasonló feladatű~egyetemi közgyűléssel [31.§]!)~J v Ugyanilyen példa a tanszékcsoporttal kapcsolatban Írottak + a 13-as melléklet. 7. A XIII. fejezet a központi oktatási egységekről szól. Nagyon heterogén fejezet. A már emlitett munkáltatói jogokon kívül is fennáll ez a probléma, pl. a vezető megbizási módjára, időtartamára. Két lehetőség van. Vagy mindegyiknél ugyanazokat a kérdéseket szabályozzuk, vagy azokat a szabályozási pontokat, amelyek közösek kiemeljük a cím utánra, s azután soroljuk fel az egységeket, s a specifikumokat szabályozzuk. A részletes szabályozás itt, vaqy a mellékletben az FT. 63. § (5) miatt nem kerülhető el! J [ 8 . A XVIII. fejezetben szólni kellene a \ a címet kapná: A Közalkalmazotti Tanács KT-ról. A fejezet is ezt Ezt követően két parag- QtJ rafusban megadni funkcióját (lásd Kjt. 14.§ (l)-et!) és utalni a Közalkalmazotti Szabályzatra és azt mellékletben közölni is! [Ezt elküldjük a Kancellár Úrnak]. Véleményünk szerint nem írható rí.) l^egy fejezetbe az az Érdekképviseleti szervekkel, az azokra vonatvy^vkozó rész a XIX. fejezet lenne. 9 * * * 9. Végül egy eldöntendő kérdés: Ha jól értelmezzük a melléklet az SZMSZ része, ugyanolyan funkciójú, mint az. Ha így van akkor a KSZ (amely nem kollektív szabályzat, hanem kollektív szerződés, csak függelék lehet! r 2
