József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged
1989. január 26., III. rendes ülés
15 fordítsuk mondjuk a külkapcsolataink hiányainak a pótlására. Az egyetem hatékonysága nagymértékben attól is függ, milyen a szolgálató háttér. Nekünk van egy nyomdánk, melyet kénytelenek vagyunk nagy pénzért fenntartani, mert az egyetem nyomdai szükséglete és a gyors intézkedések miatt is szükség van nyomdára. A háziműhely fenntartása is iszonyatos pénzt emészt. Ha volna Szegeden egy jól működő szolgálat, melyet igénybevehetnénk, az jóval kevesebbe kerülne. Tehát nem csali az a probléma, hogy nincs pénz, hanem az is, hogy a szerkezet nem jó. Simon Ferenc; Szeretnék néhány reflexiót fűzni a Rektor elvtárs által a bevezetőben említett problémához. Ez az MSZMP-nek az önkorlátozó törekvése, és ezen belül is az egyetemen működő PB-nek ezirányú törekvése. A VB határozata, hogy levélben forduljunk a városi PB-hez, amelyben kérjük a befizetett tagdíjaink egy részének, kb. 20%-ának a visszatérítését. Úgy gondoljuk, hogy ezt az összeget az egyetem költségvetésére fordítanánk. Másik fontos törekvésünk, hogy a PB kezelésében lévő egységből kettőt visszaadnánk az Egyetemnek. Az Egyetem ezt bérbeadhatná, így ebből is folyhatna be némi pénz. Ugyancsak ide tartozik egy adminisztrátori állásnak a visszaadása. A másik probléma, amit megemlítenék, a Szegedi Egyetem c. újság. Szegedi Egyetem c. lapnak feltétlenül lennie kell. Még azon az áron is, ha az árát felemeljük. Ezzel kapcsolatos az a megjegyzésem is, hogy a PB foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a lapgazdaságáról lemond az Egyetem javára. Az Egyetemi Tanácsnak kellene a további működtetésről dönteni. Szalav István: Róna~Tas professzornak és Simon Ferencnek a hozzászólását anyagi vonatkozásban példamutatónak tartom. Ha az Egyetemi Tanács ezt a két javaslatot elfogadná, ez fél millió Ft-ot jelentene. A jövőben egyre inkább rákényszerülünk, hogy a költségvetési tárgyalásokon nagy-nagy felelősséggel vegyünk részt. Az Egyetemnek 1951 óta elég komoly oktatási feladata van összegyetemi szempontból is, bár ez elsősorban a TTK-án csapódik le és a SZOTE vonatkozásában realizálódik. A következőket nem azért mondom, hogy a két egyetemet elválasszam egymástól. De mint ahogy Róna-Tas professzor is említette, az egyetemek nem egyformán fejlődtek, s nem egyformán részesülnek a gazdasági juttatásokból. A HVG december 5-i számában lévő adatokból az tűnik ki, hogy az idén a JATE összfejlesztése kb. 9~10% között mozog, a SZOTE fejlesztés ugyanakkor 21%. A pénzösszegeket nem - abszolút értelemben kell összehasonlítani, hiszen a SZOTE költségében benne van a betegellátás is. Az 1951-ben kötött szétválási megállapodás szerint minden évben kb. 150-160 gyógyszerész hallgatót oktat Gulyás tanár úr tanszéke. Ennek az öszzegyetemi költségben tükröztetni kellene az adatait. A SZOTE-vei fel kell venni a kapcsolatot és tárgyalásokat kell folytatni e tekintetben. Ez a mi egyetemünknek jövedelmet jelentene kifejezetten oktatási célokat szolgáló módon. A főigazgató elvtárs részéről elhangzott, hogy szeptember 1- ére rendkívüli bérfejlésztés várható. A kérdésem, hogy miért nem lehet tudni, hogy hány százalék lesz? Ez kérdés a minisz
