József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged
1989. január 26., III. rendes ülés
7 sik pedig a külföldi folyóiratok kérdése. Költségvetésünkben a külföldi folyóirat növekedése 2 év alatt elérte a 100 %-ot. Mennyiségre nagyjából ugyanaz, de az ára lényegesen nagyobb. Hogy ez a költségvetésben mégsem okoz felfordulást, annak az az oka, hogy mindig csak előleget fizetünk ki a tárgyévben, a végösszeget pedig a következő' évben fizetjük ki. Ha a Posta felemelné az előleget 75 %~ra, erre már nem lenne fedezetünk. Ugyanez vonatkozik az energiaköltségre. Jelenleg mintegy 4-6 millió forint energiahiányunk is van. Az üdülőink is tönkr ementek. Az éves szinten ráköltött pár százezer forint, - amit teljesen szabálytalanul költünk rá - kevés. Ezt akkor is vállalnunk kell, ha a revízió ezt megállapít ja. Ezért a komfortfokozatért, amit nyújtani tudunk, már nem emelhetjük az üdülési díjakat sem. A legújabb információim szerint a reggeli-ebéd-vacsoratérítés mintegy 25 %-kal nő, ami 170-080.-Ft/nap/főt eléri. Az Egyetemi Tanácsot szükségesnek tartom tájékoztatni, hogy a Pénzügyminisztérium számítások alapján az Egyetemnek is adott az AFA bevezetésével bizonyos térítést, azonban kiderült, hogy ez messzemenően nem elég. A legutóbbi adatok szerint kb. 16 millió Ft az ÁFA-hiány, és az Egyetem, mint oktatási intézmény utolsó fogyasztó, így gyakorlatilag még visszaigénylési lehetőségünk nincs. A Pénzügyminisztériumtól ígéretet kaptunk, hogy ezt az AFA-hiányt ezévben megtérítik. Hadd mondjak el néhány olyan pontot, amely a költségvetés készítése során merült fel, szeretném, ha ezekre javaslatokat is kapnánk. A költségvetés bővítése helyett a pályázati rendszerek kiírása. A pénzügyi kormányzat nem az egyetemek alapvető költségvetésének a bővítésére biztosított pénzt, hanem ún. céljellegű pályázatokat írt ki, amelyben előírják, ha pénzt akar az egyetem szerezni, akkor mit kell neki csinálni. Kétségtelen még az is, hogy Egyetemünk 1989-ben 20 millió Ft pályázati pénzt nyert el, azonban ezek teljesen céljellegnek. Személy szerint sokkal jobbnak tartanám azt, ha ezt az Egyetemi Tanácsra bízták volna, hogy mire költené az egyetem. A másik probléma a korszerűsítés kérdése. Két év alatt közel 40 millió Ft~ot költöttünk a korszerűsítésre. A probléma az, hogy az üzemeltetésre nincs pénz. Egy megkötött KK szerződés, egy megközött állami szerződés vagy a minisztériumtól kapott beruházási, nagyjavítási pénzek nem tartalmaznak olyan lehetőséget, hogy hosszútávon fenntarthassuk ezeket. A Kutatási Főosztálytól egy levelet kaptunk, amelyben kérik, hogy írjuk össze, milyen korszerű eszközökre lenne szüksége az Egyetemnek. Ez elkészült, 47 millió Ft a végösszege - ebből kb. 4-5 millió Ft-ot kapunk. Kiszámoltuk ennek az üzemeltetési költségét, ami közel 7 millió Ft lenne. Ezeket a gondokat ebben a költségvetési tervben nem tudjuk megoldani. Befejezésül az egyetemi újság kérdését szeretném megemlíteni. A minisztérium 10 évvel ezelőtt 600 ezer Ft-ot biztosított arra, hogy Szegeden egyetemi újság legyen. A 600 ezer Ft-ot már 1985-ben túlléptük, de akkor ez még nem volt olyan jelentős túllépés. Azonban most már 1,3 - 1,4 millió Ft várható, hogy fedezi a lapkiadást. Annak ellenére, hogy csökkent ettük a lap megjelenésének a számát is. Az Orvosegyetem és az Egész-
