József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged

1988. április 14., V. rendes ülés

20 szerűen a jelölés jogát a közvélemény*kutató bizottságnak meghagyná olyan értelemben, hogy javaslatát szükség esetén kiegészítse. így ugyanis az 55. § 3. bekezdése egyértelműen azt jelenti, hogy a társadalmi szervek is javasolnak még valakit, akit már demokratikusan megszavaznak. Kerepesi Károly: Azt kérdeztem Bedő Katitól, hogy miért tartják ezt szük­ségesnek. Tehát nem azt, hogy volt-e konfliktus, vagy nem volt konfliktus, vagy hogy hány hallgatói jelölt volt. Egyáltalán az a tény, hogy itt az szerepel benne, hogy véleményezni fogják, mert a rektor ennek figyelembe­vételével tesz előterjesztést és kikéri a véleményeket. Na most én azt szeretném kérdezni, hogy miért tartjátok egyáltalán szükségesnek azt a véleményt, bármiféle ilyen véleményezést is. Bedő Katalin: Ha jól tudom, az oktatási törvény írja elő ezt, hogy ilyen jogosítványa van a társadalmi szerveknek. Továbbra sem értem, hogy ez miért jelent akkora gondot neked, mert emlékezetem szerint nem volt ebből konfliktus közöttünk, vagy bárki között. Akkor azt válaszolom neked, mert előírják a törvények és a szabályzatok, hogy legyen ilyen jogosítványunk, amivel nem biztos, hogy minden esetben él a KISZ. Mindenesetre van ilyen jogosítványunk. Kévéi Ferenc: Amennyiben az egyetemünk jelenleg érvényben levő szabály­zatában az szerepel, a rektor meghallgatja és annak megfelelően tesz javaslatot, akkor nyilvánvaló, hogy az a szerv, amelyik a rektort meghallgat­ja, elő kell készítenie a döntését. Azonban egyetlenegy társadalmi szerv sem mondhat le arról, hogy munkáját tervszerűen előkészítse. Nem értem a kérdés felvetését. Kerepesi Károly: A kérdés-felvetéssel oda akarok kilyukadni, hogy a magam részéről nem tudom elfogadni ezt a véleményezést és megpróbálom beláttat­ni azt a meglehetősen értelmetlen helyzetet. Hogy az okatatási törvény­ben szerepel, ezt kötve hiszem. Rnedkívül egyszerű ellenőrizni. Meg kell nézni az oktatási törvényt. Magam megnéztem, ott ilyesmi nem szerepel a KISZ jogosítványainál, mert ami szerepel benne, az meg^-van az SZMSZ- ben is, hogy mi vonatkozik az egyetemi KISZ-re, a kari KISZ-re stb. Az oktatási törvény, véleményem szerint ilyet nem ír elő. Akkor kérdem: mi motiválta itt a társadalmi szerveket, meg a vezetőségeket, hogy vélemé­nyezzék a hallgatóságot. Kévéi Ferenc: Tudomásom szerint az oktatási törvén^a hallgatói tanácsok működtetésére vonatkozó törvényességi felügyeletet az állami vezetők ke­zébe teszi. Ha jól belegondolunk, egyetlen karon sem , enélkül nem jött volna létre ez a demokratikus szervezet . Amennyiben - ismétlem - a szabály­zat jelen pillanatban azt írja elő, akkor azt kell csinálni. Kerepesi Károly: Ezt nem véletlenül mondtam, hanem igyekeztem kimutatni azt, hogy sok gyakorlati jelentősége ennek nincs, mert bármikor jelöltet, akit kihúznak a listáról, ismét fel lehet rá tenni. Nem hiszem, hogy töké­letes, kielégítő választ tudnának adni, hogy miért kell feltétlenül ezeket a hallgatókat véleményezni, mondjuk az egyetemi hallgatói tanácsokat és a többieket. Éppen ezért előbb-utóbb javasolni akarom, hogy változtassa meg az Egyetemi Tanács ezt a pontot, mint ahogy már ezt javasoltam és akkor, sajncf, nem sikerült keresztül vinni. 13*

Next

/
Thumbnails
Contents