József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged
9 /A koncepció 13. old. c. pontja szerint elképzelhetetlen tevékenységet folytatnak a Bölcsészettudományi Kar azon hallgatói, akik két év óta "áthallgatnak", mert gyakorlatilag az is párhuzamos képzés/, és a sikertelen vizsgák pótlásával kapcsolatban . Pálfy György: A tanévbeosztással, de főleg a vizsgaidőszakkal kapcsolatban kiemeli, hogy a vizsgákra való felkészülés akkora terhet ró a hallgatóságra, hogy ésszerűbb, ha a szünet - karácsonyi szünet helyett - a vizsgaidőszak után van, december 20- január 20 után. Javasolja, hogy a szorgalmi időszak 14 hetébe ne essen vizsga. Katona Tamás: Határozottan követeli a magas óraszámok 32-re csökkentését és annak meghatározását, hogy az elsajátitandó ismereteknek milyen órakeretek és milyen számonkérési formák felelnek meg. Szerinte is a tananyagok teljes áttekintése szükséges legalábbis bizonyos szakok esetében; hiba lenne mindent az uj szabályzattól várni . Kozma József: A hatáskörök rendezésének többféle verziója található a tanulmányi és vizsgaszabályzatra vonatkozó vitaanyagban. Az Oktatási Törvény lehetővé teszi azt , hogy a hallgatók önkormányzati alapon vegyenek részt a tanulmányi ügyekkel összefüggő döntésekben. Javasolja egy un. Szakmai Tanulmányi Tanács létrehozását, amely első fokon foglalkozna a hallgatók tanulmányi ügyeivel /félévhalasztás, extra vizsgaengeriélyek stb./. A második fokú hatáskört a dékáni vagy a rektori szint gyakorolja. Minél lentebb döntsenek, ahol még érdemben lehet. A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések köréből kiemeli a már többször érintett tanévi időbeosztás kérdését, ahol limitek megfogalmazását szorgalmazza. Foglalkozik a beiratkozással, a hallgatói "kivételes képesség" megítélésévé 1 és azzal, hogy a vizsgahalasztás ne tartozzék a tanulmányi és vizsgaszabályzatha. A koncepcióval megegyezően az a véleménye, hogy vissza kell állitani a szigorlatok rendjét, a szigorlati b i - zottság/.miiködését is .indokoltnak tartja.
