József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged
- 15 -A 16. § /2/ bekezdésében javasolja kihagyni a "csoportosan” kifejezést, mivel az esetleges csoportos vizsgázásnak is egyéni elhatározáson kell alapulnia. A 17. § /2/ bekezdésénél érdekelné, hogy mikor lehet szükség a nyilvánosság kizárására. Az /5/ bekezdéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a kiküldött bizottságéval ellentétes véleménye szerint, ha szigorlatot Írunk elő valamiből, ragaszkodjunk a bizottsághoz is. A 18. §-ban a beszámoló 3 fokozatú értékelésével egyetértenek. Ha valaki nem teljesiti beszámolási kötelezettségét, szankció kell, ez természetes. Ugyanakkor a "kiválóan megfelelt" mögött semmi sincs. Davasolja, hogy a "kiválóan megfelelt" minősítés számítson be az átlagba. Az egyes számonkérési formák közül a kollokvium esetében nem ért egyet a kiküldött bizottság állásfoglalásával, mely szerint a kollokvium csak egy féléves anyagot kérhet számon. Ez több féléves tárgyak esetében a vizsgák számának növeléséhez vezetne. A 18. § /3/ bekezdés e/ pontjához fűzött bizottsági megjegyzéssel kapcsolatban az a véleménye, hogy a bizottság álláspontja ellentétes a TTK jelenlegi gyakorlatával, mert a szigorlat évében gyakorlati jegyet nem kap a hallgató. A javítóvizsgára vonatkozó 21. § /!/ bekezdésből törölni javasolja a "meghatározott időköz elteltével” kitételt, mivel véleménye szerint a hallgatókra kell bízni annak eldöntését, hogy mikor képes kijavítani a jegyét. A 22. § /3/ bekezdésével kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy ne a tanterv, hanem a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg a számonkérési formákat. Ezáltal elkerülhetők azok a különbözőségek, hogy egyik karon duplán számit a szigorlat, a másik karon nem. Végezetül egy kérdése van. A kitüntetéses oklevélnél hogyan vehető figyelembe a javító vizsgán elért eredmény, illetve a kijavított elégtelen? A Természettudományi Karon jelenleg az a gyakorlat érvényesül, hogy aki sikertelen vizsgát tett, az
