József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Rektori tanácsülések
Ö is részt vesz a középiskolai tankönyvek Írásában, több szakköri füzetet jelentettek meg, szoros kapcsolatban vannak mind a gyakorló iskolákkal, mind a középiskolás diákokkal /szakköröket vezetnek, versenyekre készítenek fel stb./. A szakmódszertani oktatás kérdésében is különbség van a két kar között. A Természettudományi Karon a szakmódszertan kérdése rendszeresen szerepel az egyes tanszékcsoportok értekezletein, általában felvetik a szakmódszertani kabinetek kérdését, az egész kérdés megoldatlanságát, elhanyagolását, sürgetik a normális tárgyi feltételek megoldását. A Bölcsészettudományi Karon inkább a problémamentességet hangoztatják. A tanszékcsoportok jelentéseit átnézve szinte egyértelműen megállapíthatjuk, hogy egyetemünk nem tanárképzés-centrikus, az erre a hivatásra való felkészítést lényegében a gyakorló iskolák - illetve a Pedagógiai Tanszék - feladatának tekinti, vagy általános társadalmi problémaként kezelve egyetemen kívüli, attól független tényezőnek látja. A tanári pálya kétségtelenül bekövetkezett presztirscsökkenésének tulajdonítja, hogy hallgatóink jelentős része /különösen a bölcsész karon/ nem pedagógusnak készül, a jelenlegi körülmények között feladatának a szakmai felkészítést, a tudományok eredményeinek átadását tartja. A gyakorló iskolákat az egyetem külső tényezőjeként kezeli, úgy érzékeli, hogy az ott folyó oktató-nevelő munkához nincs szoros köze, nincsenek olyan fórumok, melyek révén beleszólhatna, segíthetné, irányíthatná, fejleszthetné az ott folyó - elsősorban a hallgatóinkra ható - nevelőmunkát. /Szinte minden bölcsészkari jelentés felveti, hogy nem tudja befolyásolni, hogy kik tanítanak a gyakorló iskolákban, kikből lesz vezető tanár./
