József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged

Rektori tanácsülések

Ha ezeket az adatokat összevetjük a 11. es a 12. sz. táblázat adataival, még ellentmondásosabb képet kapunk. A hallgatók negyedrésze szerint a szaktárgyi képzés gyengén vagy egyáltalán nem készit fel az iskolai tanitásra, s még jelentősebb arányban vallják, hogy nem segiti a tanári képessegek fejlődését. Ugyanakkor tény, hogy a képzés legjelentősebb hányadát mindkét karon a szaktárgyi képzés teszi ki.

Kérdőivünk utolsó kérdése arról érdeklődött, hogy milyen tényezők befolyásolják az első munkahely kiválasztását. A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy nagyjából egyforma szerepet játszik a településhez való ragaszkodás /34,2 %/ és a szaktárgyak tanításának lehetősége /31,5 %/. Bár az V. évesek 81 %-a gimnáziumban szeretne tanitani, az iskolatípushoz való ragaszkodás a rangsorban csupán a negyedik helyre került, megelőzi az előbbi két tényező mellett a tudományos ambíció is. A kereseti lehetőségek - legalábbis a válaszok alapján - nem befolyásolják hallgatóinkat. /14. sz. táblázat/

Erre a kérdésre adott válaszok alapján úgy látjuk, hogy hallgatóinkat a munkahely kiválasztásában egyrészt családi kötöttségeik /házastárs, szülői család/, másrészt a szaktárgyak iránti érdeklődésük, elkötelezettségük motiválja döntően. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy hallgatóink jelentős részének /18,3 %/ van tudományos ambiciója, s hasonlóan pozitiv tendenciának érezzük, hogy diákjainkat az anyagi, kereseti lehetőségek nem befolyásolják döntő módon.

3. A hallgatói kérdőives felméréssel párhuzamosan véleményt kértünk a képzés különböző területeiről, szintereiről is.- 6 -