József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Rektori tanácsülések
4 Az I. éves hallgatók kérdőívén két kérdés vizsgálta, hogy milyen körülmények között tudják diákjaink elképzelni a tanári hivatást. /6. és 7. sz. táblázat/ A kapott válaszok azt mutatják, hogy a hallgatók - hagyományosan - szinte csak gimnáziumban tudnak gondolkozni / I. évesek 67 % - V. evesek 81 %/, a legnagyobb vonzereje a városoknak van. /A kisváros illetve a nagyváros elvárást feltehetően korábbi tapasztalataik determinálják, ki-ki a lakóhelyének megfelelő települestipust preferálja./ Mindenképp feltűnőnek tartjuk, hogy a bölcsészhallgatók több, mint egy negyede eleve nem akar tanítani, s azt, hogy a szakképzó isk olák mind k é t. karói; 1 é. y , ;él- en ne re v elül amitán- 1 ;..n rcczesíilnek. Ez a jövendő munkahelyválasztás szempontjából nyilván gondot fog okozni, azért is, mert a műszaki középiskolák /technikumok/ uj tantervei mind a természettudományos tantárgyak, mind a bölcsész tárgyak arányát, súlyát növelik /magasabb óraszámú matematikai, fizikai oktatás, második idegen nyelv bevezetése stb./. Mint említettük, az V. éves hallgatókat megkérdeztük, hogyan alakult hivatástudatuk az egyetemi évek alatt. A hallgatók mintegy harmada a hivatástudat növekedéséről számolt be, mig 13,3 /S-a a csökkenésről, diákjaink több, mint fele úgy érezte, hogy az egyetemi évek e tekintetben semmilyen hatást nem gyakoroltak rá. /10. sz. táblázat/ Az egyetemi évek alatt a hallgatók hivatástudatára a legnagyobb hatást - természetszerűleg - a gyakorló tanítás gyakorolta, ekkor kerültek először közvetlen kapcsolatba a diákokkal, próbálhatták ki, hogy mire képesek a tanári pályán. /A képzésnek kétségtelenül hiányossága, hogy szervezett formában ilyen T m
