József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged

Rektori tanácsülések

A két kar közötti éles különbségnek nyilván egyik alapvető oka, hogy a Természettudományi Karon a tanárképzés kezdettől elkülönül a kutató-tudós-szakképzestől. /Az I. éves hallgatók bizonyos foka tájékozatlanságára utal, hogy a tanári szakra felvett hallgatók lényegében csak tanárszakos diplomát kapnak, s a hallgatók 80-90 ^ó-ának első munkahelye iskola lesz. Szintén a hallgatói bizonytalanságot tükrözi, hogy több, mint 10 % nem tudja, hogy milyen pályára készül./

Azok a hallgatók, akik már I. évesen a kutatói, illetve a szakdiplomát pályázzák meg, a Természettudományi Karon döntően a vegyész pályát jelölik meg, mig a bölcsészeknél elsősorban a régész és a tolmács-forditó pálya a legkedveltebb.

Azoknál a hallgatóknál, akiknél a tanári pálya iránti vonzódás nem játszott jelentős szerepet, az egyetemre való jelentkezés motívumaként a szaktárgyait szeretetét, illetve egy előzetes pályaelképzelést jelöltek meg. /5. az. táblázat - Érdekes módon erre a kérdésre többen válaszoltak, mint az 1. kérdés alapján kellett volna./

A tanári pálya iránti vonzódást, a hivatástudat csirájának a kialakulását az 1. éves hallgatóknál lényegében három tényező motiválja: a gyerekek szeretete, a volt kiváló tanárok példája é* a szaktárgyak szeretetével összefüggő "tudásátadási vágy". Erre az önálló, nem feleletválasztásos kérdésre a TTK-s hallgatók sokkal színesebb válaszokat adtak, csak náluk merült fel a családi hagyomány folytatása, a koráboi pedagógiai tapasztalat /ifivezetoi, illetve képesites nélküli tanitás/ mint motivációs tényező. A bölcsész hallgatóknál a gyerekszeretet magas aránya feltehetően összefügg a lányhallgatók magas arányával. /4. sz. táblázat/- 3 -