József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged

Rektori tanácsülések

Y3- 2 -Az V. éves hallgatóknál a felmerést a gyakorló iskolák végezték, itt a hallgatók - nyilván a személyes ellenőrzés nfiatt - a kérdőiveket kitöltve visszaadták. Ugyanakkor - miután a gyakorló gimnáziumban a két kar kérdőivei összekeveredtek - az V. éveseknél nem tudtuk a feldolgozásnál a kari bontást elvégezni.

A hivatástudat alapját jelentő előzetes érzékekre, adottságokra nincs adatunk. Ezt csupán a felvételi vizsgához csatolt alkalmassági vizsgával lehetne felmérni, ez jelenleg - bár az igény már többször felmerült - több ok miatt nem valósitható meg.

Ezért kérdéseink az I. évesek eseteben inkább a beállítódásra, az érdeklődésre, illetve az egyetem elvégzése utáni pályaelképzelésekre vonatkozott, mig az V. éveseknél azt is vizsgáltuk, hogy az egyetemi évek, a képzés különböző területei hogyan hatottak hivatástudatuk változására.

A kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a bölcsészhallgatók egyetemre való jelentkezesénél csupán 60 %-uk vonzódott előzetesen a tanári pálya iránt, szemben a TTK majd 75 %-os arányával. A két kar adatait összevonva és szembeállítva a jelenlegi V. évesek megfelelő válaszával, enyhe romlásról beszélhetünk. TJgy véljük, hogy az egyetemre való jelentkezésnél évről évre kevesebb hallgató esetében játszik szerepet a tanári pálya iránti vonzódás. /I. sz. táblázat/

Az I. évesek az egyetemi pályafutásról, a diplomáról hasonlóan vélekednek. A bölcsészhallgatók 57,7 %-a. akarja tanári diplomával befejezni az egyetemet, szemben a természettudományi szakosok 87 %-ával /V. évesek 77,5 %/, tanárként a bölcsészek nem egészen fele, mig a TTK-sok majd 70 %-a kiván elhelyezkedni. /2. és 3. sz. táblázat/