József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Rektori tanácsülések
fcCÄ Feljegyzés mely készült a József Attila Tudományegyetem Rektori tanácsának 1985.február 28-án megtartott II.rendes ülésén elhangzottakról, kialakított állásfoglalásokról. Jelen vannak: Dr.Kristó Gyula egyetemi tanár rektor Dr.Kemenes Béla oktatási rektorhelyettes Dr.Kocsondi András nevelési rektorhelyettes Dr.Leindler László tudományos rektorhelyettes Dr.Veres József dékán Dr.Mikola Tibor dékán Dr.Bartók Mihály dékán Dr.Sipos Miklós M-L Tanszékcsoport vezetője Dr.Budai K.János gazdasági főigazgatóhelyettes Dr.Gál György MSZMP egyetemi VB titkárh. Dr.Várkonyi Zoltán Szakszervezet egyetemi Biz.titkára Kozma József KISZ titkár Deák Béla személyzeti vezető Dr.Szendrei János főiskolai tanár, a Juhász Gyula fanárképző ^őiskola főigazgatója a 3#napirendi ponthoz meghívott vendégként ad 1/ napirendi -pont A Nevelési és Tanárképzési Bizottság által közösen megvitatott, a két bizottság által együttesen előterjesztett anyagot és javaslatokat a Tanács igen jónak, reálisnak, gondolatébresztőnek tartja; a benne foglaltak a most készülő komplex fejlesztési terv anyagának összeállításakor figyelembe veendők. A bölcsész hallgatók hivatástudatáról több helyen szereplő negativ megállapítás legtöbb esetben helytálló. Az egyetemi évek alatt sokszor hangoztatják, hogy nem akarnak tanári pályán elhelyezkedni - érezvén a tanári pálya presztízsének mélypontját -, a tényadatok /az 1984- évben végzett 77 hallgató közül 46 helyezkedett el tanárként/ végülis ennek ellentmondanak; a visszajelzések becsületes helytállásról szólnak. A felvételi alkalmával általános alkalmassági vizsgát bevezetni nem lehet. A BTKaron kísérletképpen a következő felvételi alkalmával 30-40 főre kiterjedő, orosz-történelem szakra jelentkezőkre vonatkozó alkalmassági vizsgát vezetnek be; a kari oktatási és nevelési bizottságok~már a módszerek kidolgozásán fáradoznak. A pedagógiai órák pozitiv hatását a hivatástudat erősítésére nem az órák számának emelésével, hanem hatékonyságával kell erősíteni. A szaktanszékek munkájában a tanárképzési szemlélet erősítésére is szükség van; a módszerek tudatosítása: hogyan végezzék feladatukat az iskolában, az emberekkel való bánásmód, képességek felismerése és segitése, a hivatás gyakorlásában nagy segítséget jelent. A hallgatók öntevékenységének fokozódása is szükséges a hivatástudat erősödéséhez. A felkészítésnek a kulturális, sporttevékenységre, a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozásra, a honvédelmi oktatásra, mozgalmi tevékenységre is figyelemmel kell lenni. Becsületes és szakmailag kiemelkedő helytállással kell a tanári pálya megbecsülését emelni, a folyamatot csak igy lehet megfordítani. Jó lenne elérni a TTKaron belül a szakok közötti átlépés lehetővé
