József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged

SoJi

a családok terhein. A válaszok alapján megállapítható, hogy a hallgatók jelentős részénél /65 %/ nem történt változás, mig mintegy 20 % esetében növekedett a szülői támogatás mértéke, gyakran jelentősen, 500-1000 Ft-tal. /7/A sz. melléklet/

A hallgatói jövedelmek értékének reális megítéléséhez szükséges megvizsgálni, hogyan alakultak a hallgatói kiadások.

Az uj rendszerben az egyetemi hallgatók egységesen 600.- Ft-ot fizetnek a kollégiumért havonta, s jelentősen megnőttek a menzai térítési dijak is. így egy kollégimban lakó hallgatónak, ha ebéd és vacsora jegyet is vesz 1275.- Ft kiadása van, mig a régi rendszerben ez a szociális helyzettől függően 190-940.Ft között mozgott. A kiadások után megmaradó összeg nagyon tág határok között mozog, pontos - az egész hallgatóságot jellemző - összevetésre nincs lehetőségünk, néhány bölcsészhallgatóról készült ilyen kimutatás, ezt a 13. sz. melléklet tartalmazza. TTKaron több csoportra végzett számítások szerint általában a tanulmányi ösztöndíj marad meg a hallgatóknak a kifizetések után,

A hallgatók számára anyagi helyzetük javítására a "legjobb" lehetőség a munkavállalás. A kérdőív alapján megállapítható, hogy diákjaink több, mint fele rendszeresen vagy alkalmilag vállal valamilyen munkát /6, sz. melléklet/. A "szellemi munkát" korrepetálások, óraadások, fordítások jelentik - zömmel ezek a hallgatók, akik rendszeresen dolgozónak, mig az all/lami munkavállalók többsége valamilyen fizikai

nur kát végez pillanatnyi anyagi gondjai megoldására. Ha a korábbi munkavállalással vetjük ö^sze az adatot, kis mértékű növekedésről beszélhetünk. A jövendő életpályával össze- 6 -