József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged
nália kérdést, milyen arányú képzésünkben a régmúlt, a mult, a közelmúlt és a .jelen, forditunk-e elég gondot, időt, oktatási keretet a közelmúlt ég a jelen társadalmi, politikai, kultúrálja, müvészeti folyamatainak, az általunk felvetődő ideológiai kérdéseknek a tárgyalására. Ide kívánkozik az Olasz Tanszék megjegyzése: ”... a jelenlegi órakeretek sajnálatos módon nem adnak lehetőséget az olasz történelem, földrajz, kultúrtörténet, politikai, élet __ tantervi keretben történő oktatására. A jövő szakember-igényeinek megfelelően feltétlenül szükséges lenne a fenti stúdiumokból felkészült tanárok segítségével oktatni az első kettőt /történelem, földrajz/ kötelező órakeretben, a többit legalább speciális kollégiumok formájában.” Nem tudom, igy van-e ez más idegen nyelvszakokon is, de világnézeti nevelési szempontból semmiképp nem kedvező, ha az idegen nyelvszakos hallgatók az illető ország, nyelvterület történelmét, földrajzát, kultúrtörténetét nem jól ismerik, amin nyilvánvalóan azt is érteni kell, hogy az ország, a nyelvterület mai gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális, művészeti problémáival még kevésbé foglalkoznak. Ilymódon a kultúrában, a művészetben, a tudományban fellépő különböző retrográd polgári irányzatok és polgári humanista, marxista irányzatok eleven, egzisztenciálisan fontos ideológiai küzdelmének világnézeti nevelő hatásától fosztjuk meg Őket. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt az elmélyült tartalmi képzést nemcsak azok számára tartom fontosnak, akik nem tanárnak, hanem "szakembernek” készülnek, hanem az idegen nyelvszakos tanárjelöltek számára is, és végzetes hiba • <7 lenne, ha az idegen nyelvszakos tanárképzésben a nyelvelsajátitó kurzus ~ je lieg dominálna.
