József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

Ha a világnézeti nevelésnek nem is ennyire általános érdekű, de egyes szakmai képzéseken belül nem kevésbé fontos tantervi akadályát még szép számmal emlitik a tanszékek jelentései /pl. az ókori kelet története oktatásának a hiánya, az irodalomelméleti képzés kis volumene, a polgári irodalomtudományok antimarxista nézetei bírálatára jutó kevés lehetőség, stb./.

Szeretnék felvetni a tantervi kérdések kapcsán egy olyan

kérdést is, amelyről a tanszéki beszámolók ugyan nem tesznek

említést, amelyet azonban a világnézeti teljesség kialakulása

szempontjából mégis nagyon lényegesnek gondolok. Arról van szó,

hogy a bölcsészhallgatók - legalábbis szervezett formában, a

képzés keretében - matematikai és természettudományi műveltségüket

nem fejlesztik tovább, nem ismerkedhetnek meg a természettudomáek

nyoknak aaokkal az uj eredményeivel, amely a korszerű dialektikus materialista világnézetnek nélkülözhetetlen építőkövei, és amelyek alapvető világnézeti kérdések uj módon való végiggondolására késztetik a marxista gondolkodókat. A bölcsészkari tanrendben t legalább ajánlott előadás formájában - hirdetni kellene stúdiumokat á természettudományok legújabb eredményei és az általuk felvetődő világnézeti kérdéseknek megismertetése céljából. Matematikát pedig kötelezően kellene tanitani, a matematikának legalább azokat az elemeit, amelyek a modern társadalomtudományi kutatási módszertan /statisztikai módszerek, matematikai számológéppel való adatfeldolgozás/ elsájátitásához hozzájárulunk.

C j A következőkben röviden összefoglalom, pontosabban felsorolom azokat a világnézeti, politikai kérdéseket, amelyek a tahszékek tapasztalatai szerint a hallgatók érdeklődésének a központjában állanak, amelyekre őszinte, világos, kielégitő, tudományos, történetileg megalapozott választ várnak szaktárgyaik adekvát témáinak