József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1976-1977, Szeged
4 M 5 'Ac értékes eredménye egy Acta Metodica-kötet megszerkesztése, közös látogatás jelentős audio-vizuális oktatástechnikai centrumokban, a szakfelügyeleti irányelvek kidolgozása. A módszertani munkaközösségek azonban ma még nagyon laza alakulatok, és működésük kimerül néhány összejövetelben; még korántsem alkalmasak a kari módszertani oktatói és tudományos tevékenység összefogott, határozott irányitására. Ehhez a tárgyi feltételei is hiányoznak. A munkaközösségeknek nincs helyisége, tagjai szétszórtan, gyakran távolságban is igen messze dolgoznak egymástól. A munkaközösségek feladatköre, jogi státusa Sppugy meghatározatlan mint vezetőiké. A fejlődés közeli távlata e munkaközösségek megerősítése, jogi státusuk, feladatkörük meghatározása vezetőik jogaival és kötelességeivel V együtt. Messzebb távlat e munkaközösségek önálló kari oktatási és tudományos szervezetté alakitása, a szakmódszertanosok ide való áthelyezése a tanszékekről, iV n gondoskodás megfelelő helyiségekről és egyéb tárgyi feltételekről. A szakmódszertani oktatás leglényegesebb szervezeti feltétele, hogy oktatói és tudományos művelői állandó közösségben, munkatársi viszonyban dolgozzanak. Ma semmilyen tudományág oktatásának és tudományos művelésének fejlődése nem képzelhető el összeforrott kollektíva nélkül. Ez a státus egyáltalán nem I)* 1 lenne akadálya, hogy a szakmódszertanos_a szaktudománnyal szoros kapcsolatban ^’legyen. Az önálló szakmódszertani oktatási-tudományos egységnek természetesen szoros kapcsolatot kell tartania a szakcsoportokkal és a Pedagógiai Tanszékkel. A Pedagógiai Tanszékkel való kapcsolat erősítése aktuális feladat is. A módszertanosok sajnos eléggé elszigeteltek az országos és helyi I közoktatásügyi szervektől is. Sokkal intenzivebben kellene bevonni őket az iskolai tantervkészítési munkálatokba, módszertani kiadványok készítésébe,
