József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1976-1977, Szeged
3 minden nagyobb létszámú szak metodikai csoporttal rendelkezzék, amelyben v t iegy-két főhivatású és a szükséges mértékben mellékállású és óraadó metodikus\ ) u / /kiváló középiskolai tanárok/ működik. A csoport feladata: 1. a metodikai oktatás kiscsoportokban, 2. iskolai látogatások szervezése, tanórák elemzése, 3. az V. éves hallgatók tanitásainak szervezése, látogatása, 4-. a gyakorló iskolai tanárok szakfelügyelete. A szakmódszertani oktatási szervezet problémái A szakmódszertanosok jelenleg egy-egy tanszék oktatói állományába tartoznak, és mind a Bölcsészettudományi karon, mind a Természettudományi Karon munkaközösséget alkotnak, amelynek hivatalosan megbízott, pótlékot élvező 4uitV A tanszékhez való tartozás több szempontból is formális. A biológia ín vezetője van. vagy kémia vagy történelem stb. módszertanosnak nyilvánvalóan annyi köze van a többi megfelelő szaktanszékhez is, mint ahhoz, amelyhez - ki tudja, miért - éppen tartozik. A szakmódszertanos helyzete a szaktanszéken - ritka kivételtől eltekintve - periférikus. A szaktanszékeket komolyan nem érdeklik a módszertanosok oktatási és tudományos problémái, ezek távol esnek a tanszékek oktatási és tudományos profiljától. Hogy egyes szaktanszékek mégis ragaszkodnak a metodikushoz, annak legtöbbször az az oka - mint említettük -, hogy igénybe vehetik szakórák ellátására. A fentieket figyelembe véve jelentős előrelépésnek tekinthető a kari szakmódszertani munkaközösségek megalakulása. Ez némileg megszüntette a módszertanosok periférikus, elszigetelt, magányos helyzetét, és lehetőséget adott arra, hogy munkájuk tartalmi, módszertani és szervezeti kérdéseit közösen megbeszéljék, tapasztalataikat kicseréljék, közös elveket dolgozzanak ki a szakmódszertani képzés színvonalának emelésére. A TTK-munkaközösség
