József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1976-1977, Szeged
Bevezetés Egyetemünk Bölcsészettudományi ^arának szinte teljes egészében, a Természettudományi Karnak jelentékeny mértékben a hallgatók tanárokká nevelése a feladata. Ezt a feladatot nyilvánvalóan nem oldhatja meg a pedagógiai képzés és a szakmódszertani képzés abban a néhány héti órában, amely rendelkezésére áll. A tanárrá nevelés csakis valamennyi oktatott tárgy összhatásaként lehet eredményes. Éppen vezért a szakmódszertani képzés hatékonysága, bármilyen is legyen tényleges színvonala, nem kis mértékben függ a szaktanszékek oktatóinak a tanárképzési feladatokhoz való viszonyától. Ezen a téren még sok minden nincs rendben. Eme előzetes megjegyzés feltétlenül szükséges , amikor a szakmódszertani képzés helyzetét vizsgáljuk. A szakmódszertani képzés személyi ellátottsága A szakmódszertani képzés személyi ellátottsága az elmúlt években ✓ javult. Az Oktatási Minisztérium állásokat biztosított szakmódszertani előadók alkalmazására. Bár ezek betöltése a fizetések alacsony volta miatt nehézségekbe ütközött, illetve egyes esetekben lehetetlennek bizonyult, végeredményben ma mégis elég széles szakmódszertani hálózattal rendelkezünk. A Bölcsészettudományi Karon 4 főállású, 2 mellékállású és 1 óraadó oktató, a Természettudományi Karon ugyancsak 4 főállású, 3 nem szakmódszertani profilú tanszéki oktató és 4 mellékállású oktató látja el a képzési feladatokat. Minden olyan középiskolai tantárgynak, amelynek tanítására nagyobb létszámú hallgatóságot képezünk ki, van legalább egy főállású szakmódszertani oktatója, a kisebb létszámú szakok /pl. olasz, latin/ esetében a jövőben sem
