József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1976-1977, Szeged
Dr.Csákány Béla; Kérdezi, kivánatos-e, hogy a szakmódszertani oktatók a középiskolai oktató munkában résztvegyenek? A szakmódszertanosok középiskolai tanítása nagyon kívánatos .tevékenység. Dr.Karácsonyi Béla: Véleménye szerint a szakmódszertanosoknak jó pedagógusoknak, kiváló középiskolai oktatóknak és nemcsak egyetemi oktatóknak kell lenniök. Véleménye megegyezik. Dr.GrasseIly Gyula: Kérdezi, hogy a távlati terv konkrétan mit fed, egy módszertani kabinetet, ami már korábban volt az egyetemen, vagy önálló módszertani tanszéket. Jelenleg a szakmódszertanosok helyzete valamivel több, mint az 5-10 évvel ezelőtti állapot. De a jelenlegi követelményekhez ez is kevés, és a tanárképzés érdekében szükséges az előrelépés. E cél érdekében két problémát kell alapvetően megoldani,ebből a közelebbi a jogi státus rendézése, a távolabbi az önálló egységgé szerveződésük. Dr.Serfőző Lajos; Hozzászólásában a bevezetőhöz kapcsolódva elmondja, hogy a szaktanszékek a legoptimálisabb felkészitéssel, neveléssel, a szaktárgyak iránti érdeklődés felkeltésével, a szaktárgyak célkitűzéseivel szolgálják legjobban a tanárképzést. A szakmódszertani képzéshez ennél nagyobb mértékben már nem tudnak besegíteni. Nem is indokolt az ennél nagyobb mértékű segitség, mert hiszen ha a módszertan elkülönített stúdium, akkor mindenki nem is érthet hozzá. A tanárképzés egyik legfontosabb elemének tartja az oktatók módszertani munkálkodását, és egyetért az anyagban lefektetett megállapításokkal. Szivesen látta volna azonban, hogy a tanárjelöltek felkészítésének komplex jellegében hogyan jelentkeznek a hiányosságok, az elkövetkezendő feladatok és azt is, hogy a tanárképzés szempontjából az V. év mennyire használható ki maximálisan és ebben mennyi a gyakorló iskolák szerepe. Enélkül is természetesen beszélhetünk a témáról, de jó lett volna összességében látni, több aspektusban megvizsgálni ezt a kérdést. A tanterv és szakmódszertani oktatás nem egyenlő a szakmódszertani képzéssel.
