József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
- 8 -Megerősítette azt az évek óta hangoztatott igényt, hogy a korszerű iskolai oktatás nem lehetséges megfelelő feltételek biztosítása nélkül, uj gyakorló gimnázium építése múlhatatlanul szükséges. A tanárképzés befejező aktusát jelenti az 1972/73. tanévben minden szakon bevezetett komplex államvizsga. A vizsgabizottságok a tanszékek és a karok az előírások szerint készítették elő és folytatták a vizsgákat, egyetértettek a koncepcióval és a lehetőségek szerinti optimális feltételeket teremtették meg. Mindkét karon megerősítették, hogy az államvizsgának ez a formája hasznos, a tanári pálya reális követelményeit fejezi ki, és figyelmeztet arra, hogy az eddigieknél jobban a tanárképzés céljai szerint kell az oktatás-képzés egész folyamatát súlypontozni. Jobban meg kell találni az uj oktatási, nevelési formák segítségével a pedagógiai,! j&ozófiái és szakmai összefüggések megmutatásának lehetőségeit, szigorítani kell a vizsgakövetelményeket. Az államvizsga bizottságok tagjait úgy kell kijelölni, hogy a bizottság összetétele is biztosítsa a hallgatói teljesítmény komplex megítélésének lehetőségét. Tagjai között legyen metodikus vagy gyakorló pedagógus. A Tanárképzési Bizottság számos célszerű javaslatot dolgozott ki a vizsga komplex jellegének biztosítására. A Bölcsészettudományi Kar jelezte, hogy az idegen nyelvszakos államvizsga bizottságok munkáját a témakörök kijelölésében nehezítette az a divergencia, amely az egyetemi é3 a középiskolai tantervi anyag között fennáll. Bizonytalanság volt és nincs egységes eljárás az államvizsgák nyelvét illetően az idegen nyelvszakokon. A tapasztalatok rendszerezését, a problémák egy részének megszüntetését segítené, ha egy-egy bizottság 3-5 évi időtartamig változatlan összetételben működne, igy jobban lehetne értékesíteni a vizsgáztatási tapasztalatokat is.
