József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
- 4 -tájékozódásra kerül sor ezideig. Az alkalmas személyek megnyerésére nem volt elegendő a rendelkezésre bocsátott pénz /középiskolai tanárként, az iskolában anyagilag is megbecsült szakemberként több az illetményük, mint amit az egyetem biztositani tudna./ Nem akartak elszakadni a középiskolai jól megszokott, ismert követelményektől, valamint erkölcsi okként az, hogy elismert, megbecsült munkájukat nem adják fel a 3zakmódszertanos igen csekély presztízsű tanársegédi, vagy adjunktusi óimért. A Tanárképzési Bizottság állásfoglalása, a karokon és a metodikusokkal folytatott konzultációk megerősítették azt a törekvésünket, hogy a szervezeti feltételek javítására 1974 szeptemberétől karonként módszertani osoportot hozzunk létre. Az azonos elvek és gyakorlat, a képzésben való együttműködés előmozdításáért a csoportnak a rektor által megbízott vezetője lesz felelős, aki ezt a tevékenységet pótlók fejében végzi. Feladatait a megbizás kiadásakor pontosan rögzíteni kell. Gondoskodni kell a csoport együttes elhelyezéséről, a dologi feltételek biztosításáról 1975-től. A következő évben felül kell vizsgálni a módszertanosok gyakorlóiskolai szakfelügyelői megbízását, és indokolt esetben más oktatót kell megbizni e feladat ellátásával. A tanárképzés tartalmi korszerüsitéoe érdekében a Bölcsészettudományi Karon többirányú tevékenység folyt. A Kar egyik legfontosabb teendőjének tartotta, hogy növelje az idegen nyelvszakos képzés hatékonyságát, a rendelkezésre álló lehetőségek határain belül. Ennek érdekében az 1973 nyarán tárgyalt határozatoknak megfelelően minden idegen nyelvszak alsóbb évfolyamain törekedtek az intenziv nyelvi képzés megvalósitására. Általában emelték a ayelvi gyakorlati órák számát: az első évfolyamon heti 5 órára, a másodikon heti 4, illetve 5-re azokon a tanszékeken is, ahol eddig ez az óraszám nem volt kitöltve.
