József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged

\

rán egyik sem éri el, a következő megoldásbeli lehetőségek adódnak:

ba/ a számszerűen legtöbb szavazatot kapott jelölt javára szól a döntés, függetlenül attól, hogy a jelölt az 50 %-ot meghaladó többséget nem érte el /pl. a szavazatok megoszlása a 3 jelölt között 45-30-25

bb/ a ba/ szerint kialakuló helyzetben a 2 legtöbb szavazatot elért jelölt között uj választás elrendelése az 50 %-ot meghaladó többség elérésére. Ha a jelöltek azonos számú szavazatot kapnak, az elnök dönt.

A b/ pontban foglalt variánsok közül a másodiknak /bb// elfogadását javasoljuk.

Ha a megismételt szavazás során a jelöltek között szavazategyenlőség alakul ki, a Tanács elnöke dönt.

/40/c, 65/c./.

9/ Szab.40/b.p. Felvetés: A jelenlegi rendelkezések szerint elté- 65 /b. rés van az Egyetemi Tanács, valamint a

Kari Tanács hatáskörébe tartozó és minősített többséget igénylő ügyek felsorolásában.

Az Egyetemi Tanács számára a személyi ügyekben hozott állásfoglalásokhoz minősített többség van előirva /40/b/, ilyen előirás a kari tanácsok vonatkozásában viszont nincsen /65/b/.

Javaslat^ Az egységesít és kívánatos mégpedig úgy, hogy a kari tanácsokra vonatkozó rendelkezés igazodjon az egyetemi tanácsról szóló rendelkezéshez.

10/ Szab.41.pont. Fglvetés: N^m egyértelműen tisztázott, hogy a sze- 66. mélyi ügyekben való titkos szavazás előírása csak arra az esetre vonatkozik, amikor a tanácsoknak döntési joguk van, vagy arra is, amikor véleményezési jogot ' gyakorolnak, továbbá a szavazás rendje tekintetében /egyszerű, v.minősített/ nem kellene-e külön! séget tenni a döntés és a véleményezés esetei között.

Javaslat: Mindkét esetre szólóan a titkosság előírása indokolt annál is inkább, mert a különböző tanácsok gyakorlata a Szab. hat álybalépt e óta ezt