József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
8 A tőkés országokkal való szervezett tudományos együttműködés volumene meglehetősen csekély, az is elsősorban személyi kapcsolatok révén bonyolódik, örvendetes és hasznos fejlődésnek kell mondani azt, hogy tőkés államokból /elsősorban USA/ több hallgató tanul egyetemünkön, több oktatónk végzett és végez lektori tevékenységet nyugati egyetemeken és növekszik azon oktatóink száma, akik az UNESCO megbizásából nyugati országokban, vagy fejlődő országokban végeznek kutatómunkát, illetve tudományszervező tevékenységet. Egyetemünk nemzetközi súlyát növeli az a tény is, hogy oktatóink közül többen külföldi egyetemek diszdoktorai, mások nemzetközi tudományos szervezetek vezető testületéinek tagjai, vezetői.Ezen túl több professzorunk működött és működik a Szovjetunióban, valamint nyugati országokban vendégelőadóként, Ami a külföldi tanulmányutak anyagi ellátottságát illeti, az a hosszabb tanulmányutaknál, munkavállalás esetén kielégítő, a rövid tanulmányutaknál azonban /kongresszusokon való részvétel esetében pl. a magas szállodai árak és megélhetési költségek miatt/ a jelenlegi illetmáiyellátottságot a. MM illetékeseinek célszerű volna felülvizsgálni. 4./ A tudományos munka irányítása Az eddigi tapasztalatok alapján meg kell állapítani, ahhoz* hogy a KB határozatban foglaltaknak egyetemünk állami vezetése jobban eleget tudjon tenni, az eddigi, jórészt adminisztratív nyilvántartó módszereken túllépve, a tudományos irányítást és szervezést érdemivé kell tenni. Ez felveti a kutatómunkának a társadalmi szükségletekhez való fokozott közelítését /pl. a kiemelt témákhoz történő csatlakozást; a termelő vállalatok által rendelkezésre bocsájtott témalisták figyelembe vételéve] a problémák, megoldására történő közreműködés lehetőségének vizsgálatát atb./, amely lehetővé teszi az előfeltételek és a várható eredmények összhangjának biztosításét. A tudományos kutatás szervezése tehát nőin kényszeritett vezetést jelent, hanem főleg a tudományos munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtését, a tudományos munka olyan irányba való terelését, amely a kutatási munka jellegénél, s a létrejött tudományos eredmények értékénél fogva társadalmi hasznosságu.
