József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

kezésre álló tankönyvekben az előadó véleménye szerint kifogástalanul vannak összefoglalva, felhívja a hallgatók figyelmét az anyagrész gerincének felvázolása mellett, hogy a részek elsajátításánál teljesen a tankönyvre szorítkozzanak. E felhívásnak azonban rendkívül nyomatékosnak kell lennie, mert a hosszú évek tapasztalata szerint a hallgatók - különösen, akik a jegyzetelésre nagy súlyt helyeznek - hajlamosak arra, hogy az ilyen anyagró zeket egyszerűen figyelmen kivül hagyják.

Nagy problémát jelent az esti tagozat órarendjébe beiktatott gyakorlati foglalkozások megfelelő tartalommal való megtöltése. Meglehetősen bevett szoká® az, hogy ezt is elméleti óraként használják fel az előadók. Ez teiroészetes is, hiszen a "1/2 órás gyakorlatokon" lényegében semmit sem lehet végezni, s sokkal jobban hasznosíthatok ezek az elméleti órák kiegészítéseként. Ahol azonban a gyakorlatoknak bővebb keret van biztosítva, általában a tételes tárgyaknál, ott a gyakorlat valóban felhasználható ilyen jellegű foglalkozásra, de csak megfelelő előkészítés mellett. Ez nézetünk szerint abban áll, hogy a megelőző gyakorlati órán adjuk fel a megoldandó példát, jogesetet megoldásra, s a gyakorlati foglalkozáson hallgassuk meg a megoldás és indokolásának ismertetésére felhívott hallgatókat, majd ezt kövesse az előadó álláspontjának kifejtése. Helyes a tételes tárgyaknál az a megoldás is, hogy egyik héten a teljes óraszámban előadást, másik héten ugyancsak igy csak gyakorlatot tart az előadó.

Gondokozni lehetne azonban azon is, hogy az esti tagozat óráinak száma nem volna-e legalábbis minimális mértékben felemelhető.

Nagy gondot igényel az esti tagozaton az előadó kiválasztása. Az esti foglalkozánk vezetését teljes egészében nem lehet teljesen kezdő gyakornokokra bizni, hisz ezek általában nagyobb koncentrációt, nagyobb előadói rutin igényelnek, mint a nappali tagozat foglalkozásainak vezetése /ezt lásd IV/3. lev. oktatásnál/.