József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged
ihr arai szintén csökkenti a probléma súlyát. e/ Végül az igen erőteljesen jelentkező jogászszükséglet is e hallgatok tanulása mellett szól. 4. A fentiek tükrében tehát ez a probléma lényegében csak abból a tényből ídódik, hogy egyetemi felvételi rendszerünk túl nagy, jelentőséget tulajdonit a középiskolai eredmény ekaek._i 11^. ezekem eredményeket nem egészen célszerűen súlyozza: igy kényszerülnek sokszor személyi viszonyaik /elsősorban koruk/ képességeik és szorgalmuk alapján az egyetemek nappali tagozatira való felvételre alkalmas fiatalok arra, hogy a jogszabályok ilyen mintegy "megkerülésével" próbáljanak előbb az esti /levelező/ tagozatra bekerülni, majd onnan a nappali tagozatra, ahelyett, hogy mindjárt oda nyernének felvételt. Úgy véljük, hogy a felvételi rendszer olyan módosítása, hogy -amennyiben aojelentkezőkre ez kedvezőbb - csak a középiskola III-IV. osztályának a felvételi tárgyakból elért eredmények jönnek figyelembe, az érettségi eredmény nélkül, talán javítani fog az adott helyzeten.- 7 -IV. I • 4|_ |ltÍ_ás_IeYelg|ő_o^t||ás_j, elenlegi_rendszere ÉI-ÉÉII®?! s°k Problémát vet fel. 2. Ami az esti oktatást illeti, itt a helyzet az, hogy az előadók a nappali tagozaton kötelező elméleti óraszámnak átlag a felében adják elő az anyagot. Ez az idő sok arra, hogy az előadók csupán egy-egy kiragadott kérdést tárgyaljanak, viszont kevés arra, hogy az anyagból teljes áttekintést nyújtsanak. Nézetünk szerint az optimális megoldás az, ha az előadó a/ a teljes anyag vázlatát előadja, amellett b/ a súlyponti, ill. nehezen érthető kérdéseket a nappali tagozat szintén tárgyalja, c/ mig azoknál az anyagrészeknél, amelyek a rendel-
