József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

b/ másrészt lehetővé tenni a továbbtanulást olyan személyek részére; akik: a felszabadulás előtti mostoha körülményeik miatt nem is gondolhattak a továbbtanulásra, azonban értelmi képességeik, érdemeik indokolttá teszik azt, hogy lehetőség biztosittassék részükre az egyetemi diploma megszerzésére akkor is, ha annak megszerzése munkahelyükön nem feltétlenül szükséges«,

Időközben azonban mindazok, akik olyan funkciót töltöttek be, amelynek végzéséhez egyetemi, igy jogi diploma szükséges volt, és azzal nem rendelkeztek, megszerezték e diplomát, vagy ha arra képtelennek bizonyultak, az egyetemen lemorzsolódtak, s az illetékes felettes szervek más funkció ellátását bízták rájuk. Másrészt mindazoknak, akiknek a felscnbadulás előtti körülmények miatt nem volt meg a lehetőségük diploma szerzésére, de arra értelmi képességeik és egyéb említett körülményeik folytán érdemesek voltak, szintén megszerezték az egyetemi végzettséget. A levelező /esti/ felsőoktatásnak ez a célja tehát lényegében tárgytalanná váltó

2. Figyelemmel azonban arra, hogy Alkotmányunk 59a §~ ának 1, bekezdése mindenkinek biztosítja a művelődéshez való jogot, s a 2C bekezdés pedig e cél realizálásának egyik eszközét a felnőtt dolgozók továbbképzésében látja, s erre anyagi támogatást is biztosítani kíván, az esti és levelező jogászképzésnek ma is megvan a maga célja; éspedig az, hogy az e tanulmányok elvégzésére alkalmasnak bizonyuló dolgozók részére az állam által nyújtott anyagi támogatás mellett biztosítható legyen az egyetemi oklevél megszerzése. hz természetszerűleg folyik abból, hogy az Alkotmány minden!:! részére biztosítja - ezúton is - a müveit 'ez való jogot.

A probléma csak ott műt at kozák,, hogy azok az esti és levelező oktatásra jelentkező hallgatók, akik dolgozóként iratkoznak be munkaviszonyuk alapján, utóbb nőm egy esetben megszüntetik munkaviszonyukat, s egyetlen foglalkozásuk az, hogy levelező , vagy esti/ tagozaton végzik jogi tanulmányaikat<