József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1971-1972, Szeged
adódó problémák a következőd W a/ Maga az _* tény, hogy a nem kellő egyöntetűséggel kidolgozott mellékletek - véleményünk ellenére - kötelezően közzétételre kerültek az "Útmutató"-ban, az oktatók és hallgatók dezorientálásához vezetett és szükségtelen aggályokat, vitákat támasztott közöttük. Ennek során a TTK egyenesen tantervi problémát lót előbukkanni, amiatt, hogy az ideológiai témakörök külön szerepelnek a mellékletekben, mondván: az érvényes szabályzatok szerint az államvizsgán 1 szereplő tárgy nem lehet szigorlat tárgya'w még pedig éppen - komplex államvizsga miatt marxizmusból szigorlat szerepel a tanárszakos hallgatók tantervében. b/ A mellékletek belső ellentmondásosságát fokozza, hogy egyes szakok esetében az ajánlott témakörök a szakmai, ideológiai, szakmódszertani és pedagógiai összetevőket egyesitve tartalmazzák és valóban mintául szolgálhatnak a vizsgakérdések összeállításához, ám ezekben az esetekben is - mintegy hozzácsapva - szerepelnek a külön ideológiai és pedagógiai kérdések. Más szakoknál - a Bölcsészettudományi Karon is, elsősorban azonban a TTK-n - a szaktárgyi témakörök is teljesén különállóan szerepelnek. Ezekben az esetekben még külön veszélyként áll fenn, hogy a témakörök az egész egyetemi, anyagon végigmennek és mintegy szaporazigorlatra csábitanak. c/ Mindezek alapján a BTK eljutott ahhoz a következtetéshez, hogy a rendeletekhez mellékelten csatolt kérdésanyagnak bármiféle - akár csak közvetett - felhasználása is, teljesen lehetetlenné teszi az eredeti elveknek az érvényesitését, Lehet, hogy ebben van némi túlzás. Mindenesetre tény, hogy az ajánlott témakörök kapcsán felmerülő formai és tartalmi problémák nem könnyítették meg túlságosan az államvizsgára való felkészülést, és /izsgakérdések összeállításának munkáját, A fentiekből következik, hogy az ujtipusu államvizsga általános bevezetése tartalmi vonatkozásban is - min done kelőit a célnak megfelelő vizsgatételek ki alakit ás ábgen - még nagyon komoly további előkészítő munkát igényel. Ennek során a karoknak, az államvizsga bizottságoknak az eredeti alapelvből kell kiindulniok. Eme alapelveknek értelmezése pedig szerintünk - egyetértve a Bölcsészettudományi Kar véleményével - csakis a következő lehet:
