József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1970-1971, Szeged
- 6 -évben történik meg. A Kar szerint ez részben természetes folyamat, hiszen a középiskolából érkezők számára az egyetemi követelményekhez való igazodás nagy megpróbáltatást jelent, továbbá főleg az első tanulmányi évben mutatkoznak meg a felvételi munka fogyatékosságai is. Az adatokból kitűnik, hogy a harmadik és negyedik évfolyamon a lemorzsolódás szinte megszűnik és az évismétlésre utasitás is kivételes. Az Állam- és Jogtudományi Kar a lemorzsolódások ilyenképpen történő alakulását azzal is magyarázza, hogy a fellebbezési eljárás során gyenge képességű hallgatók kerülnek be a Karra, így pl. az 1966/67.tanévben-évismétlés folytán újból iratkozott 16 fő közül 12 fő a felvételi eljárás során 18 pontot nem ért el, ezek túlnyomó többsége annakidején nem kerülhetett volna be a Felvételi Bizottság döntése alapján, mivel pl. öten a relativ küszöböt sem érték el. A Kar szerint a lemorzsolódott hallgatók nagyobb része képesség hiánya miatt maradt ki. A jelenlegi felvételi eljárás lehetővé teszi ugyanis,hogy az igen szorgalmas, történelmi és irodalmi középiskolai anyagot recitáló jelöltek bekerülhessenek, bár képességeik csupán erre a bemagolásra korlátozódnak. Elősegiti a problémát az a körülmény is, hogy a középiskolák jelentős része nem nevel önálló tanulásra, önálló gondolkodásra, ezért az első egyetemi tanulmányi évben az ilyen iskolákból kikerülők nehezen illeszkednek be. Az Állam és Jogtudományi Karon a lemorzsolódások csökkentése érdekében tett intézkedések közül megemlítendő az utóbbi időben kialakuló un. kiscsoportos foglalkozás, amely módot ad az intenzivebb ráhatásra, valamint az első tanulmányi évben történő és a folyamatos tanulást serkentő rendszeresebb beszámoltatásra. Kedvezőbb perspektiváju intézkedésnek tekintik azt a tantervi módosítást, amely a kötelező órák és az 1. félévi vizsgák számának csökkentéséoen áll.
