József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
- 10 -egyrészt bevezetni, de számszerűleg is továbbfejleszteni, éppen a fent emlitett célkitűzések hathatósabb negvalósitása érdekében. Az utazások és vendégfogadások lebonyolitásánál még problémát jelent, hogy zömmel az őszi félévre zsúfolódnak, egyrészt a jóváhagyások, az utak visszaigazolásának időpontja, másrészt a meghívólevelek késői kiküldhetősége miatt, s ezáltal a tanszékek ilyen irányú leterhelése nem kivánatosan aránytalan. A f.tanévben vendégüllátott külföldi szakemberek közül /49 fő/ az I.félévben realizálta útját 31» kiutazó oktatóink közül /58 fő/ 41 bonyolította le utazását 1968 év végéig. Jelenleg egyetemünkről 8 oktató tartózkodik külföldön egy éves munkavállaláson. Az egyetem általános gazdasági helyzetét illetően ezúttal elsőként az ezzel kapcsolatosan tett rektori szervezeti intézkedésről teszek entitást. A jelen költségvetési évtől kezdődően a költségvetési keretek jelentős hányadát a karok rendelkezésére bocsájtottuk és számos rovat tekintetében a kari, ill. tanszéki gazdálkodást vezettük be. v Ezzel régi óhaj megvalósulására került sor, bár természetesen csak a gazdálkodási év végével lehet egyértelműen képet kapni arról, hogy az adott lehetőségekkel az emlitett egységek megfelelően képesek voltak-e élni. Ami az anyagi ellátottságot illeti, meg kell említeni, hogy változatlanul komoly problémát jelent egyetemünkön a kubatura kérdése, amelyen a tervbevett építkezések realizálása segithet csak julentős mértékben /amennyiben a kollégium épitése e naptári évben, a biológiai épületekén következő évben megindul/, továbbá ugyancsak változatlanul feszitő probléma a műszerezettség kellő szintjének biztosítása. Ezúton is nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy a műszerezettség megfelelő színvonalának biztosításához nem elegendő az évenkénti hitel, hanem elkerülhetetlenül szükségesnek látszik egy egyszeri nagyobb támogatás, amely legalábbis a legégetőbb problémák megoldására alkalmas volna. Egyébként is meg kell emliteni, hogy a költségvetési keretek megállapításánál nem vették figyelembe a feladatok változásával együttjáró anyagi igények változásának tényét, valamint az áremelkedéssel együttjáró költségkihatásokat. Ebből következik, hogy a keret még a színvonal tartásához sem elegendő, nemhogy fejlesztést tenne lehetővé.