József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged

szervezethez került az évfolyamfelelős, amelynél: hallgatóit soha nem tanította, sőt minden valószínűség szerint nem is fogja /III/B., III/C,/. Más esetekben a kapcsolat ilyen előzménye nem hiányzott, mégis csak hosszú idő múlva inda? ? meg a közös munka. Előfordult az is, hogy az eredményes együttműködésnek az oktató hosszabb külföldi útja vetett véget /II/C*/„ Az ilyen esetek szükségessé tették a régi évfolyamfelelős leváltását, és egy - most már nagyobb körültekintéssel kiválasztott - uj kijelölését, vagy más alapszervezethez való beosztását. Erre négy esetben került sor. Ha ehhez hozzászámítjuk a három elsőéves alapszervezet felelősét, akkor kiderül, hogy az évfolynmfelelősök több, mint egyharmadának lényegében elölről keA -tt kezdenie a munkát. Mivel a régieknél alkalmasabb oktatók kiválasztása és e munka elváltalására való rábírása hosszabb időt igényelt, néhányan valóban a kezdet kezdeténél tartanak.,

Az évfolyamfelelősök többsége már az elmúlt félévek során kialakította a hallgatókkal való megismerkedés, foglalkozás legeredményesebb módszereit, valamint az alapszervezetek támogatásánál; a:ok öná" óságát nem sértő eljárásait. Nagyobb nehézség ezen a téren feltehetően ott sem fog mutatkozni, ahol uj évfolyamfelelős lépett akcióba, mert mindegyik jó pedagógiai felkészültséggel, érzékkel és nagy mozgalmi tapasztalattal rendelkezik /I. évfolyam; III/?',, III/C,S V/'B,/ Tevékenységük eredményeit jól lemérhetően azonban csak a következő félév tendenciái fogják megmutatni.

Ahol a tanár és a felügyelete alá tartozó alapszervozet együttműködését zavaró tényezők nem gátolták, komoly munka folyt Mig az egy évvel -zelőtti állapoto - kát főként a nagy színvonalkülönbségek jellemezték, addig most inka b egy erős

St.sz.; 34-2c/1966. Készült; 50 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár»