József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
AZ EGYETEM KÁDERFEJLESZTÉSI TERVEINEK FELÜLVIZSGÁLATA I A kiküldött bizottság /elnök i Dr. Fodor Géza docens, tagok Dr. Duró Lajos docens* Dr. Serfőző Lajos adjunktus. Dr. Veress József adjunktus, Dr. Pólay Elemér egy, tanár* Dr. Dobó István adjunktus, Dr. Csányi László egy, tanár, Dr. Ketskeméty István do ,u&» Dr. Leindle- László adjunktus /a megadott szempontok figyelembevételével készült tanszéki Jelentések a tápján a káderfejlesztési tervek teljesítését megvizsgálta. Legfontosabb tapasztalatait az alábbiakban foglalja össze. Mindenekelőtt megállapítja a bizottság, hogy az öt évvel ezelőtt nagy gonddal és felelősséggel elkészített káderfejlsztés tervek a gyakorlatban feltétlenül hasznosnak bizonyultak. Az akkori helyzetelemzésből adódóan a legtöbb területen tervszerűbbé, céltudatosabbá tették az Egyetem káder munkáját és ráirányították a figyelmet az. oktatók ne vei ésével kapcsolatos teendőkre» Továbbá az elmúlt évek tapasztalatai alapján lehetőséget adtak olyan tanulságok levonására, amelyek elősegítik a reálisabb tervezést az elkövetkező időszakra. Mindezek ellenére az öt évvel korábban készült tervek éppen az akkori helyzetelemzés és a távlati fejlesztés lehetőségeinek összevetése és megítélése tekintetében nem bizonyultak mindenütt eléggé megalapozottaknak, A megvalósitás során Mmerült problémák egy része kétségtelenül s re a körülményre vezethető vissza, A minden részletéből realizálható terv elkészítését megnehezítette az, hogy tulajdonképpen öt évvel ezelőtt került sor első ízben egyetemi életünk valamennyi területére kiható ilyen nagyszabású munka megindítására, s a helyes elvi útmutatások gyakorlati megvalósításában a tanszékek nem rendelkeztek elegendő tapasz,talattaL Még a legnagyobb körültekintéssel és bizonyos tervmutatók birtokában kialakított káderfejlesztési tervek végrehajtását is befolyásolhaták olyan objektiv tényezők, amelyek gátló hatásával még a jövőben is számolni kell, /Hallgatói létszám* szakcsoportok összetétele, óraszámok változása, előre m ag nőm tervezhető külföldi utak» slb/ Tapasztalatunk szerint a káderfejlesztési tervek nem formális* hanem érdemi segitséget jelentettek az oktatók számára az előléptetés, a jutalmazás, a belföldi ösztöndíj, a külföldi tanulmányuk az alkotó szabadság és általában munkájuk* fejlődésük és erkölcsi-politikai magatartásuk megítélése nél. 1/ Oktató-nevelő munka, A káderfejlesztési tervek egyik fő hiányossága, hogy az oktató-nevelő munka területén általában nem fog aknaztak meg konkrét, személyre szóló feladatokat, hanem inkább az oktatás általános feltételeinek biztosítását igyekeztek előtérbe állítani. Ez elsősorban talán nem azon múlott, hogy a tanszékek nem ismerték fel már a tervkészítés időszakában a kommunista szakemberképzés feladataiból adódó - s a VII. kongresszus által világosa a meghatározott - nevelési teendőket* hanem inkább azon* hogy az egyetemi munkának ez az oldala nehezen megfogható, egyszerű ténybeli és egységes mutatókkal nem regisztrálható és konkrét formában nehezebben is tervezhető. Az oktató-nevelő- és tudományos munka egységének bizonyos fokú eltorzulása a nevelőtovékenység rovására nálunk is érvényesüli, egyes tanszékeken csak azt igyekeztek számontartani. ami megfoghatónak bizonyult. Az uj káderfejlesztési terveknél a tanszékvezető alaposabb tájékozódására, konkretebb és sokrétűbb ta-
