József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
A Neveléstudomány és Lélektani Intézet a jelen tanév II. félévében próbálkozik a IL évfolyam részére kísérleti jellegű neveléstörténeti kollégiummal £ tárgyból program még nem készüli. eV Idő előli vezette be ugyancsak a Neveléstudományi és Lélektani Tanszék a reformprogramtól különben ol nem térő pedagógiai szemináriumokat, éspedig az 1963-64 tanéy IL félévében az V. évfolyam részére. Az itt szerzett tapasztalatok az oktatók és a hallgatók egybehangzó vallomása szerint pozitívak* a szemináriumok beváltak és sziikségosek - egyfelől az a céljuk* hogy megismer-» tessék a hallgatókat az uj pedagógiai tudományos módszerekkel és problémákkal másfelől a problematikus gyakorló iskolai tapasztalatokat vitatják meg. Az előző félévben pl az audiovizuális eszközök pedagógiai problémáit, a programozott oktatást, az oktatógépek kérdéseit és az oktatási folyamat korszerűsítésének problémáit vitatták meg, A történeti tanszékek a reform üteme előtt vezették be a vallástörténeti kollégiumot a IL évfo— lyantf« áttették az 1* évfolyam IL félévére* A tapasztalatok itt is jók : a vallástörténet, ill a vailáskri- Üka anyaga szorosabban összefügg az ókori történeti tanulmányokkal a ameüett az a* áthelyezés bizonyos mértékben tehermentesítette az amugyis túlterhelt IL évfolyamok A Neveléstudományi és Lélektani Intézet keretében a reformban nem szereplő pedagógiai szeminá-rlomokat és a kollégiumi nevelés kérdéseivel foglalkozó speciálkollégiumokat tartották* E két oktatási formával kapcsolatban az oktatók igen pozitív tapasztalatokról számolhatnak be. A speciális ^pedagógiai szemináriumok minden előadási csoportban szerepelnek, s a hallgatók viszonylag nagy számban látogatják teljesen önként - ezeket a szemináriumokat. Ití a legújabb pedagógia* müveket, a pedagógiai folyóiratok bizonyos cikkeit dolgozták fel a hallgatók* s e problémákkal kapcsolatban iskolai megfigyeléseket is végeztek-, A kollégiumi nevelés kérdéseivel foglalkozó speciálkollégiumok már S éve folynak, s résztvevő IV~V. éves hallgatók,az elméleti képzés mellett gyakorlati oktatást is kapnak. Bx a Jól bevált képzési forma az egész országban csak Szögeden folyik* s az elhelyezéseknél ßgyelembekeszik a speciálkollégium elvégzését. ij A csak a ke relmultbaa bevezetett reformmal kapcsolatban még nincsen mindenütt kialakult vélemény, íiiszm esaz az I*—II» évfolyamra terjed ki hatálya. A történeti intézetek között az Ókori Történeti, a Középkori Egyetemes Történeti és a Középkori Magyar Történeti Intézet érintett Csapán a reform terén. Ezek közül az Ókori Történeti Intézei azt kifogásolja*'hogy a viszonylag szűk órakeret miatt nem lehet az őstörténet és az ókori történet egész problémakörét leadni* s csak néhány alapvetően fontos témakör problematikájának felvázolására szorítkoznak, A Középkort Egyeteme,* Történeti Intézet csak az év végén tudja felmérni a területei mert az oktatandó anyagnak 1348 helyett 1789—tg történt kiterjesztése csak ekkor lesz felmérhető a reform-tanterv szempontjából A Középkori Magyar Történeti Intézet problematikusnak tartja a reformmal kapcsolatban* hogy az I« évfolyam L félévében magyar történetből előadás nincsen* szeminárium viszont van. Problematikus számára az is, hogy az L év végéig a rég magyar történetből 1606-ig» a IV* félév vé géig viszont 179{k»lg kall eljutni ‘ az 1606-os korhatár minden szempontból vítatl-atő* A Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszéke szintén pozitiven Ítéli meg a reform vonatkozó rendetkezéseij* így különösen szerencsésnek tartja, hogy a reform visszaállította a szigorú időrendet, mert így a hallgatók a fejlődés menetében lát ták a német irodalom történetét, A tanulmányok egységesítése vétett azt javasolja, hogy az időrennek ezt a korrekcióját a levelező hallgatók tantervében is hajtsuk végre. V A reform előirt* gyakorlatibb oktatással kapcsolatban szólni kell a Bölcsészettudományi Kar felszereléséről is* A modern nyelvi oktatáshoz elengedhetedenül szükséges a külföldön már mindenütt nagy mérték ben használt audiovizuális gépi berendezés. Karunkon éppen a felsőoktatás: reform ezlrányu célkitűzéseinek megfelelően létesítettünk egy lö fűikére berendezett nyelvi stúdiót, amelyik a felmerült elektroakusztikai szerelések megejtésc után előreláthatólag 1965* szeptemberben kezdi meg működését. A stúdióval kapcsolatos módszertani és egyéb problémák feldolgozására Kari Studiótanács alakult Halász Előd professzor ejnöklésóvel ás Bakos Ferenc docens titkárságával. A Kar idegen nyelyi oktatói sokat vád nak a nyelvi stúdiótól de úgy vélik, hogy az ered ményes nyelvi módszerek megismerése céljából, szükséges lenne, hogy nyelvi tanszékenic-i legalább egy oktató a nyelvakusxhkai módszerekkel már eredményesen áktató országokban személyesen ismerje meg e módszerek alkalmazásának lehetőségeit, Ugyancsak a reform szellemében javasolja az Orosz Nyelvi Intézet, hogy a szemléltető oktatás céljából szükséges lenne az egyik termet vetített-képes előadások tartására alkalmassá tenni-A Magyar Nyelv* adomány1 Intézet vezetője erősen nélkülözi a legszükségesebb fonetika? fejsze-^- - lést tanszékén* Az Intézet egyik oktatója egy évre Bécsbe távozott, hogy ott tanulja meg a gyakorlati fonetikán oktatáé módszertanán de ut;» kárba, szét, Idő lesz» ha hazatérve nem tudjuk, számára biztos1-.- 5 -
