József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

Véleméayünk szerint kü'ön keli s/ólani az ok!áfás módszertani formáiról:, a számonkérés formáiról és a segédeszközök külön

döző formáival kapcsolatos kérdésekrőL

2« Az oktatásnak módszertan, élelemben véve töbpféle formájával találkozunk az esti és levelező oktatásban» Ezek az oktatási mód szertani formák ugyan mind fellelhetők a nappali tagozatosok foglalkoztatásánál mégis figyelembe kell vennünk az alábbiakat *

E módszertani formák célja elsősorban a levelező hallgatók egyéni és otthoni munkájának előmozdítása,

a hallgatók felkészülése joDD-aa támaszkodik a tankönyvre* jegyzetekre mint a nappali hallgatóknál az esti és levelez,ő hallgatók jelentős része érett ember* aki másképpen tálja tanulmányai célját, másképpen végzi tanulmányi munkáját mint a 18-22 éves nappali tagozatos hallgatók, végül e hallgatóknak az gyemhez való kapc^olafo lényegesen lazább* mint a nappali tagozatos hallgatóké.

A? esti és levelező tagozaton alkalmazott oktatási módszertani formák az alábbiak : i.f az előadások. Ez « módszertani forma a Jogi Kar és a Bölcsészettudományi Kar esti tagozatán szerep !. A Jogi kari konzultációs központok ezt a formát konzultálással kombtnálya alkalmazzák* A Jogi Kar konzultációs központokat ellenőrző oktatói sokszor tartanak a konzultációs központokon az anyag legfontosabb kérdéseiből előadási Ezeknek az előadásoknak a levelező hallgatók részéről alapvető célja, hogy a tananyag vázlatát és -súlyponti kérdéseit azokkal megismertesse* Természetesen előfeltétele e módszertani forma eredményességének az* hogy a hallgató az előadás előtt már foglalkozzék az előadásra kitűzött anyaggal* ellenkező esetben ugyanis az előadások értéke a hallgatókra nézve lényegesen kisebb lesz, A Jogi Kar esti tagozatán tartott előadások az órakeretet tekintve mindenesetre alkalmasak arra hogy a hallgatók jobb felkészültségét bíztosiUáJc* Az esü é* levelező tagozatosok között az eredmények szempontjából a különbség észlelhető*

b«/ A gyakorlatok. E forma a TTK azon szakainál nyeri alkalmazást* ahol a laboratóriumi munkának van döntő szerepe. Tekintettel arra, hogy itt az előadásokat pótolja, hiszen e szakokon a hallgatók fel vannak már mentve az előadások hallgatásától, a gyakorlatokat kell felhasználni ina. hogy az elméleti anyag esetleges problematikus kérdéseire is választ adjanak az oktatók, A gyakorlatok megtartásánál * TTK-sok vonatkozásában sajnos szinte megoldhatatlan nehézségekkel küzd /oktató, felszerelés, teremhiány/,. A legutóbbi évben a Jogi Kar is bevezette az esti tagozaton a gyakorlati foglalkozást ezeknek a módszertana a nappali tagozat gyakorlati foglalkozásainak módszertanát követi* Miután azonban kellő tapasztalatok nem állanak még rendelkezésre e tekintetben, o foglalkozási formának a nappali tagozatosok gyakorlataihoz viszonyított eltérő sajátosságai még nem alakultak ki. A bölcsészkari gyakorlatok a történelemből forrástanuJmányokkal, nyelvszakon pedig ayeltá elemző munkával töltődnek ki

e./ A szakszemináriumot, Ez az oktatási forma a Jogi Karon szerepel, az esü tagozat hallgatóinak bevonásával*-Ez oktató* tormát kéi esztendővel ezelőtt a Polgári Jogi Tanszék kezdeményezte* azóta más tanszékek is átvették szeminárium lényege az* hogy az esti tagozatosok egyes szakkérdésekről r*ierátumokat tartanak, s azt megvitatják* Ez a foglalkozási forma rendkívül alkalmas a hallgatók önállóságának és alkotó készségének kifejlesztéséhez* A Bölcsészettudományi Karon szakszeminárium bevezetésére ebben az évben először kerül sor a történelem és pedagógiai szakon, s ezért tapasztalatokkal e téren még nem rendelkezünk.

áj A konferenciák. Ezt a módszertani formát a Bölcsészettudományi Kar hallgatóinál alkalmazzák intézményesen. a Jogi Karon pedig esetlegesem olyan tárgyakból* amelyekre a vidéki konzultációs központokon megfelelő instruktor nines, A Konferencia lefolyását általában az szaDja meg, hogy a hallgatók felkészültek-e rá vagy sem. Az előbbiekben az anyaghoz tartozó legfontosabb kérdés felvetése és annak hozzászólások formájában vió megvitatása teszi ki » konferencia tartalmát, ellenkező esetben az előadó megpróbálja előadás forrná ibau rögzíteni a legfontosabb kérdéseket V oktatóknak fcirekedniök kell arra, hogy a konferenciákat úgy vezessék* hogy ez a hallgatókat az anyagnak & legközelebbi konferenciára való minél behatóbb áttanulmányozásába indítsa* * igy a konferencián az előadás szűk térre szoruljon. Sajnos a levelező Joghallgatók konzultációs központjainak foglalkozásain Inkább az előadási elem, mint a vita kerül előtérbe. Ezen a rendszeres visszakérdezéssel, valamint a következő órán soronkövetkező anyag Map Jainak felvázolásával lehetne se»tenfe A bölcsészkari tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók a konferenciákat a kérdések, tisztázása szempontjából igen hasznosaknak tartják*

3«/ -Egyéntjkonzdtóg’ófe ß formát valamennyi kar alkalmazza részben Írásbeli /levelező/ és részben szóbeli formában. A Természettudománji Karon konzultációk csak egyes tárgyakból vannak* s azokkal csak helybeli és nem távolabb lakó hallgatók élnek, A Bölcsészettudományi Karos egyéni konzuliácíókr* csak a kis létaz4mu le jlező Hallgatókkal doigozó tanszékeken van lehetőség. A* egyéni konzultáció k-retéDen kerülnek megíáigyalásra az előadó és a hallgató között a szakdolgozat szerkezeti tartalmi és ' módszertani problémája Sajnos, hogy ez, a foglalkozási formát a hallgatók sokszor nem veszik Igénybe* ha pedig igénybe vesz-k. nem annyira kérdéseket tesznek fel mint inkább az anyagnak audbíff módon vdó elsajátítására szeretnénk felhasználni ezt az oktatási formál Ilyen törekvések érvényesüléséi termé szetesen meg kell akadályozni.

.sok. A Jogi Karon a vonatkozó miniszteri uíasitás értelmében az elmúlt tanév-ó1 Kezdve elő van írva a hallgatók részére a munkahelyek /bíróságok, ügyészségek/ látogatása F '

tás oknál i vra tehet célja - ■ "• ! v tó e szert! is r,:,i.m ,

« 6 -