József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
~ 3 -iező tagozatra való felvétele tehjrt semmiesetre sem különböznék a nappali tagozatra való felvéfeltőL Vitatható azok helyzete, akik főiskolai diploma birtokában kérik a tanárszakra való felvételt. A nagyszámú jelentkezésre való tekintettel kívánatos volna ezeknél is bevezetni a felvételi vizsgát, ha viszont mérséklődnék a jelentkezések száma, a szelekciót az első kollokvium alkalmával kellene megejteni. ..................................................................................... Külön problémát jelent a TIK tanárképző szakain az, hogy nem azokon a szakokon folyik nagyobb létszámmal az oktatás, amelyeken erre szükség volna, /matematika-fizika/, hanem olyanokon, amelyeken úgy is «túltermelés* mutatkozik /pl. földrajz/. A matematika-fizika szakon a nagy tanárhiányra tekintettel indokolt volna, hogy ne csak azok nyerjenek felvételt, akik már képesítés nélkül tanítanak.. de azok is» akik nem pedagógus pályán működnek. A biológia és földrajz szakra viszont csak főiskolai végzettségűek felvétele volna indokolt................................................................................................... A TTK-m óriási nehézséget jelent a főiskolai végzettség nélkül csupán érettségivel felvettek helyzete. Ezeknek a íantery szerint kötelező foglalkozása 80 óra/10 nap/ télévenként és ha elihez hozzávesszük a félévenkénti háromszori vizsgaalkalmai és a lakhelyéről Szegedre és onnan a visszautazást, már ki is merült a jogszabály által biztosított szabadságkeret. Ezenkívül a II* félévben részt kellene venni lélektani és pedagógiai iskolai megfigyeléseken is, erre azonban & szabadságkeretből már nem jutna idő. Az érettségivel rendelkezők közül tehát csak azok felvételét kellene biztosítani, e területen, akik az egyetem székhelyén Y3gy annak közelében laknak, mert csupán ezeknek van módjuk a nappali hóiig* -Jók. részére tartott délutáni foglalkozásokon résztvenni. ....................................................... A Jogi Karon a felvételi rend kialakításánál messzemenően figyelembe kell Venni* hogy a levelező tagozatra olyanok jelentkeznek, akik már évek óta rendelkeznek érettségivel és akiknek módjuk van viszonylag huzamos időn keresztül felkészülni a felvételi vizsgára, A levelező tagozaton különösen kiküszöbölhető az a visszásság* hogy a jogi tanulmányokra való felvételi vizsga egyik tárgya /irodalom/ semmilyen közvetlen összefüggésben nincs azzal a tananyaggal, amelyet a hallgatóknak el kell sajátítani. A levelezők vonatkozásában teljességgel megvalósítható az a javaslat, hogy a felvételi vizsga tár gya a jogi ismeretekbe vezető propedeutikai jellegű tananyag legyen, amelyből a jelölteknek a vizsgára egyéni tanulással kell készülni. Ha ilyen tananyagból folyik a számonkérés, a felvétel vizsgán* akkor az is megállapítható, hogy a jelölteknek milyen készsége, képessége van a jogi szak elsajátítására, n mennyiben rendelkezik képességekkel jogászi munkakör ellátásához. Ez a megoldás egyben azt is je lentené, hogy kífezümé a jelöltek közül azokat, akik alapos meggondolás nélkül felelőtlenül jelentkezaet és menetközben, amikor már nagymértékben megterhelték az egyetemet, amikor már munkahelyükön számottevő kedvezményt igény be vettek, rájönnek arra, nogy a jogi szakmánoz nincs aktivitásuk és ezé tanulmányaikat abbahagyják, A levelező felvételi vizsgán az anyagtudás megkövetelése nagyobb jelente«éggel bbc, mint a nappali tagozatra jelentkezőknél egyfelől azért, mert a régebbi érettségizettek a mánál alacsonyabb színvonalon oktató középiskolákból kerülnek ki, másfelől pedig a középiskolai tanúimé nyok befejezése óta már sokat felejtettek. A felvételi vizsgakövetelmények teliét a nappali tagozatosokká szemben annyiban módosulnának a jogi karon* hogy a rátermettségen, logikus gondolkozáskészaégen, a összefüggések látásén túlmenően fokozottabb gonddal kellene ellenőrizni a történelmi, földrajzi ismeretekben való jártasságot* valamint az alapvető ideológiai tájékozó ttságoL........................................ hl..................:............. L Az esti és levelező tagozat szervezett problémáit akkor láthatjuk tisztán, ha felmérjük a hallgatók létszámát és azt* hogy az oktatás hányféle szervezeti formában történik. A Bölcsészettudományi Karon az esti és levelező tagozatos hallgatók összlétszáma 806 4» így több mint háromszorosa az työl-évi létszámnak /262/. Az emelkedés a legutóbbi években különösen feltűnő. Az oktatás itt a következő szervezeti formákban történik : a. /e«tí oktatás /Pécsed is orosz és angol szakból/ b. / szervezett oktatás /a Hallgatók félévenként konferenciákon vesznek részt/ <%/ kiegészítő szakos oktatós a múlt tanévtől kezdődően , középiskolai tanári oklevéllel rendelkezők részére 3 éves időtartammal. d./ egyéni levelező oktatás /történelem, magyar és a négy világnyelv/4 éves időtartammal Végűi meg kell említeni, hogy a 12//1964. M. M* sz. utasítás alapján felsőfokú végzettséggel rendelkezi -pedagógusok részére is folyik levelező képzés, szaktól, ill. végzettségtől /3-4 éves főiskolát. Ül 2. Evt'tJ.d végzettek/ függő időtartama, aí. Megnehezíti a helyzetet, hogy az esti és levelező oktatás a karon jelenleg 46-féle szakágban történik, s ez súlyos terhet jelent az oktatói karra nézve* E nehézségeken a szi*ágak összevonásával ráción* lizálásával lehetne segíteni, valamint azzal, hogy az oktatók terhelését arányosítjuk, ill ujabb oktatókat /külső előadókat/ vonunk be e munkába.
