József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
Úgy véljük elvileg és perspekü ikusan az az álláspontunk a leghelyesebb, amelyik a levelezőjüké^ zés r^lját_^jagi szakon és a tanárképzés területén egyaránt /de talán más területeken is/ abban látjifc hogy mindenki megszerezhesse a személyiségét fejlesztését szolgáló szakismereteket, amelyek elsaiáUiásá/a készséget érez, Ä jelenlegi gazdasági és társadalmi feltételek mellett azonban ma még nem lehet azt a célt kitűzni# hogy mindenki képessége és hajlama szerint különböző irányú szakismereteket a legfelsőbb szinten megszerezhesse. Ennek gátat szab elsősorban az egyetemek és főikólák teherbíró képessége /oktatók létszáma, dologi állomány/. De gátat szab jelentős mértékben is, hogy az egyetemen végzők viszonylag hosszú ideig /5-ö évig/ szükségképpen csak korlátozott mértékben tudnak eleget tenni társadalmi kötelezettségüknek és az állami életnek szinte minden terű létén mutatkozó munkaerőhiányt, illetve a munkaerővel való ellátottság aránytalanságát csak tovább t kozná az, ha a más odú vagy harmadik szakma legmagasabbfotfu elsajátítására korlátlan lehetőségi* biztosítanánk. Éppen ezért úgy véljük, hogy a jelen időszakban - ideértve a következő ötéves terv időszakái [* - jogi karon foiyó esh és levelező oktatás célja az, nogy enynitse a jogi pályákon mutatkozó munkahiányt egyfelől azoknak a képzésével akik az említett hiányból folyó szükséghelyzet miatt ma még k Tételesen képesítés nélkül jogi beosztásban dolgoznak, másfelől azoknak a fiataloknak továbbképzés vei, akik már dolgoznak, azonban felsőfokú szakképzettséggel még nem rendelkeznek. A tanárképzőterületén viszont az égető pedagógusniány, s a fent már említett két másik indok /tanügyi funkciónk usok felsőfokú képesitése, egyszakosak további szakképesitése/ támasztja alá az. oktatási forma .s uk aégességét. Felmerül az a probléma, hogy vannak bizonyos beosztások, amelyek önmagukban nem jogi beosM-ok azonban a munka magas színvonalú ellátásához jó segítséget nyújt a jogi műveltség# Ezek »zárná; - sadalmllftg indokolt lehetővé tenni e műveltség megszerzését# azonban nem azon az utón, hogy jog diploma megszerzésére készlessük őket# hanem akként, hogy az említett beosztásokra előkészítő sz tanfolyamokon, főiskolákon és egyetemeken be kell vezetni, vagy fokozni keli a jog oktatását /pl, k gazdászok esetébe^ Elképzelhető az is* hogy az említett kategóriák számára továbbképzésük kér- -, ben jogi tanfolyamot szervezőnek az erre hivatott tényezők. ü* A fentiekből bizonyos mértékben már adódik az# hogy milyenek legyenek az esti és levelező ol tásnak a keretei a felveendő élethivatása, illetve továboképzésük szempontjából Az esti és levelező oktatásnak a jogi karokon - nézetünk szerint - azokra kell kiterjednie, akik. vételi eljárás szakában a./ már jogi beosztásban dolgoztak, ill* b^ azokra a 30»* életévük et be nem töltött fiatalokra, akik speciális szakképzettséggel nem rendelted tehát akik a társadalmi erőforrásokat még nein használták fel a felsőfokú szakképzettség megszerzi A tanárképző egyetemi szakokon ez v* oktatási formának azokra kell kiterjednie, akik a felvételi •< rág szakaszában a./ mint képesítés nélküli pedagógusok dolgosak, by a fent említett b./ kategórián belüli fiatalokra* de csak az esetben, ha az egyetem kapacitása lehetővé teszi, c,/ azokra a tanügyi igazgatásoan dolgozókra, akiknek munkájuk jobb ellátása céljából szükségük felsőfokú pedagógiai, szakképesítésre, végül d./ az egyszakos tanárokra# akiknél a második szak elvégzése feltétlenül Indokolt, A második diploma/azonban nem a második tanári szak/ megszerzésének társadalmi indokoltság egészen kivételes esetben állhat lenn éspedig olyankor, midőn a felvételre jelentkező előbbi hivatása;, foglalkozását, fizikai állapotában bekövetkezett változást- vagy rendkívüli ok miatt nem, folytathatja,. iu? akkor azonban az adott pálya ellátáshoz szükséges fizikai, szo temi és erkölcsi feltételekkel rend, ik Az ilyen esetekben a döntést a kar dékánjára kell biznl# aki a kari tanács, meghallgatása után, hoz/ meg határozatát » ................................................ II. 1. Az esti és levelező tagozatra való felvétel rendszere ~ mint említettük — igen sok kívánnivaló In maga után. Kérdés, milyen p> oblémák mutatkoznak itt, hogyan volnának azok megoldhatók a jelen tej jelvételi rendszer milyen irányú átalakításával ? Hogy az ez oktatási formára való felvétel jelenlegi rendszere hibás, azt igen jól jelzi a levelező haiíga* nagyszámú lemorzsolódása. '£» Az egyes bölcsészkari tanszékek vezetőinek az az álláspontja, hogy a levelező és az esti ok\<>:•< sál járó fokozott megterhelésnek csak azok a jelöltek tudnak eleget tenni, akik nagyobb munkabírás Jobb értelmi képességűek n nappali tagozatra felvett hallgatóknál, tehát ezen a felvételi vizsgálj ma* > követelményeket kell támasztani a jelöltekkel szemben, mint a nappali tagozatra való felvétel es Ilyen körülmények között persze csak a legkiemelkedőbb képességűek juthatnának be az esh vagy velező tagozatra, ami egyébként igen kívánatos volna, másrészt azonban ez a szemlélet bizonyom tétben áll az égetően jelentkező tanárhiány mielőbbi ^pótlására irányuló erőfeszítésekkel Úgy véljük > , hogy leghelyesebb, ha a felvételi vizsgán azonos,* de semmiesetre sem- enyhébb követelményetek ifin tunk, mint a nappali tagozatosok felvételi vizsgáinál. Az érettségivel rendelkező jelöltek esti vágln/.ő I 1 ti
