József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
AZ ESTI ÉS LEVELEZŐ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEMEN Egyetemi oktatásunk egyik legkényesebb kérdése és egyben legnehezebben megoldható problémája az esti, de különösen a levelező oktatás eredményességének mikénti biztosítása. Ez az oktatási forma évek óta alkalmazásban van anélku.. hogy az itt jelentkező nehézségek csökkennének. Indokolt ezért, hogy szembe nézzünk ennek az oktatási formának legalapvetőbb kérdéseivel Célunk egyrészről az, hogy felmérjük az esti és levelező oktatás helyzetét egyetemünkön, másrész ről az, hogy a legégetőbb kérdésekre megkíséreljük a megoldás módját megadni, vagy legalábbis a megoldáshoz vezető utat megjelölni. Hogy e h tartatunknak eleget tehessünk, szükség van arra, hogy megállapítsuk miben látjuk az est; fé levelező oktatás célját, s milyen köretek bet) tartjuk célszerűnek ezt &>.. oktatási formát, idcletct adjunk orra, hogy megfelelőnek találjuk-e az esti, iiletőicg levelező lagu^an u vájó ielvéícl jelenlegi rendszerét, s ha nőm, hogyan képzelnénk el e rendszer tök Mc lesi lését az eddigi tapaszt« latok alapján. megvizsgáljuk az esti és levelező oktatás egyetemünkön fellelhető szervezeti formáival kapcsolatosan mutatkozó problémákat és megkíséreljük azok valamilyen megoldását, s végül, áttekintsük a levelező oktatás módszertani problémáit, azok megoldásának lehetőségeik I. I Az esti és levelező oktatás céljának meghatározásánál abból kell kiindulnunk, hogy mi tette szűk ségessé a tudományegyetemeken ezeknek az oktatási formáknak bevezetését, Erre válaszunk ala; vetőieg egy Jeliek éspedig az. hogy ennek indoka a szocialista képzettségű jogászokban és peda gőgusokban mutatkozó hiány volt. Miután ennek az oktatási formának bevezetése a Tudományegvt. temeken azonos indokokra vezethető vissza mind a jogászképzés, mind pedig a tanárképzés vona Ián, a felelet is nyilvánvalóig egységesen adható meg mindkét területre nézve. A különbség talán csupán annyi, hogy a két területen ma már nem egészen egyforma a szakemberhiány, A jogászhiány ugyan ma is fennáll de a jogászi beosztásban működő igazságügyi dolgozók, államigazgatási funkcionáriusok, a jogi szakképzettséget az elmúlt kb. egy évtized során nagyrészt, megszerezték. így tehát inkább arról van szó, hogy olyan helyekre is szükséges jogászokat állítani, ahol eddig még jogászi munkahelyek nem is voltak szervezve /pl mezőgazdasági termelőszövetkezeti vonalon bizonyos területeken/, illetve az igazságügyi és államigazgatási vonalon betöltetlenül álló jogászi munkahelyek betöltését is biztosítanunk kell A középiskolai tanárok viszonylatában a helyset még súlyosabb. Itt ugyan Is sok középiskolai oktató möJtödik képesítés nélkül« több tanügyi vezető funkcionáriusnak szüksége volna arra, hogy a legmagasabb pedagógiai szakképesítést megszerezze, végül az egy szak oktatására képesített tanárok munkaerejének kihasználása a középiskolában nagy nehézségekbe ütközvén feltétlenül szükségesnek látszik, hogy azok egy másik szakból is képesítést szerezzenek, A két szakképzési terület hasonlósága ellenére az illetékes tényezők nézete a két területről némileg eltér egymástól Mig ugyanis a tanárképzés területén az oktatás e formájának célját egységesen a nyomasztó tanárhiány felszámolásában látják, addig az esti, illetőleg a levelező oktatás célja a jogi szakon ezideig még ma sem teljesen tisztázott kérdés. Az oktatásügy egyes felelős személyei Írásban vagy szóban nem egyszer úgy nyilatkoztak, hogy ennek az oktatásnak a célja a jogászszükséglet k*elégilése, amelyet a csupán nappali tagozaton való képzés biztositanl nem tud, s ezért a levelező utón való képzés lehetőségét biztosítani keli bárki számára, aki a szükséges előfeltételeknek /felvételi vizsgakövetelményeknek/ megfelel Más felelős személyek abbeli álláspontjukat juttatták kifejezésre* hogy a levelező tagozaton való képzés lehetősége alkotmányos alapelvekből folyik, ezt a tanulási lehetőséget ugyanis minden előirt előfeltételekkel rendelkező számára biztosítani kell, még akkor is, ha más jellegű hivatást folytat és a jogi képzettség megszerzése esetén sem kíván jogi munkakörben elhelyezkedni. Ugyanakkor hangzik el olyan vélemény is, hogy a jogi szakon a levelező oktatás azt a célt szolgálja, hogy a más jogi munkakörben dolgozók megszerezhessék a beosztásukból folyóan követelményként jelentkező szakképzettségei Ez Utóbbi nézettel kapcsolatban kapott hangot az is, hogy itt a szocialista é- PÍtésnek olyan érdemes munkásairól van szó, akiket méltánytalan lenne beosztásukból leváltani pisztán azért, mert a jogi képzettséget korábban nem szerezhették meg és mindenáron iparkodni kell arra, hogy a jelöltekkel az egyetem a szükséges szakismereteket elsajátíthassa. A teljes tényálláshoz tartozik az is, hogy ezek az elvi állásfoglalást jelentő megnyilvánulások, ha nem is túl nagy időközökben, de mégis a társadalmi fejlődés más és rpás szakaszában jelentkeztek és ezek nek az állásfoglalásoknak az alátámasztására felhozott érvek egynémelyike időközben meghaladottá vált
