József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
- 2 -lo 3> 2. A jogi oktatás természetéből Következően a nagyománjos Képzési formák keretein kívül viszonylag korlátozott JenetőségeinkJ vannak az előadási módszerek változatosságának növi lésére és tökéletesítésére. A lehetőségek keretein belül mégis érvényesülnek ilyen tenten diák, melyeknek hármas célt tulajdonítunk, Egyrészt az anyagismeret elmélyítése, másrészt a társadalmi-gazdasági összelüggések világosaDD felfedése, s végül a hallgatók érdeklődésének szélesítése. E hármas óéit szolgálják az elméleti órák keretei között alkalmazott szemináriumi leidolgozási módszerek, amélyek nem anyagkövető jellegűek, nanem inkáDD a hallgatók érdeklődését felkeltő, elméleti érdeklődést kielégítő jellegűek. Az oktatási módszerek szélesítését képezik a különuoző szakkörök, esti tagozaton a szakszemül áriumok/pL büntetőjog» polgári jog, sto./ melyeken a hallgatók jogeseteket oldanak meg, illetve a gyakorlati élet egyes jelentős kérdéseit, témáit dolgozzák fal teljes elméleti és gyakorlati mélységgel, és ily— módon ismerkednek meg az elméleti anyag gyakorlati von ctkozásaival. Más táigyakná] - anol ez lenetséges - alkalmazzák a szemléltető oktatás saszközeit /kriminalisztika, államigazgatási jog, munkajog, síd./ Megint más tanszékek az elméleti előadások során fokozott súlyt helyeznek a tanszék által végzett tény kutatás ok tel Használás ár a, a társadalmilag jelentős kérdések / /szakvonatkozású/ elemzésére, a gazdasági, társadalmi és politikai összefüggések DŐveDD kifejtésére, Dirói és általában a jogi gyakorlat ismertetésére, stu. pl. a polgári jog, Dünteíőjog* munkajog, nemzetközi jog, stD. IL v. Korszerű gyanorlati képzés Amint »arra már utalás történt, a jogi képzés korszerűsítése tel tétlen ül igényli a képzés gyakorlati tormáinak szélesítését. Ez egyrészről a gyakorlati tipusu foglalkozások arányainak a növelését tette szükségessé, igyanak kor világossá vált az is, nogy az arányoknak a gyakorlati foglalkozások javára történő módosítása meiiett legaláDo annyira szükséges a gyakorlati foglalkozások valóoan * gyakorlativá* tétele, főleg a Hallgatók megtelelő aktivizálása. Ez utóboi feladat eredményes megvalósítása a társadalomtudományi szakokon általában nem könnyű, s a gyakorlatvezetők, a szemináriumvezetők különböző módszerekkel igyekeznek e célkitűzés megvalósítását Diztositani. Meg kívánom jegyezni, nogy a Kar tanácsülése a jelen tanévben e témával is ioglalkozott s a beszámoló e részében is támaszkodom az ezzel kapcsolatos kari tanácsülés! előadmányra, valamint a vita eredményeire. A továboiakoan előadmányom áttekintést ad az egyes tárgyak gyakorlati, illetve szemináriumi toglakozásainak módszereiről. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezúttal csupán az évközi gyakorlati foglakozásokra térünk ki, A Z x ö netes szakmai gyakorlat, továbbá a 0 nóuapos szakmai zárógyakorlat módszerbeli problémáival ezúttal nem kívánunk foglalkozni. Az 1, évfolyamon Politikai gazdaságimoól vannak szemináriumaink. A szemináriumok tematikája igen jól szolgálja az elméleti előadások !érdéseinek, témáinak elmélyítését és egyDen lehetőséget au arra is,diogv a legaktuálisabb poiiükai-gazdaságtam kérdések is tárgyalásra kerülhessenek. A szemináriumon lényegében két alapvető módszert alkalmaznak. I 1./ anyagkövetés és ü./ referátumon. Kiadása és tartása.
