József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
A jogi oktatás korszerűsítését szolgáló módszerek ás eszközök BlőljáróDan hanga” >yo zni Kell, nogy a am doh szereplő témának sokoldalú megközelítése képzelnető el. Ilyen értelemDen a teljesség igénye nélkül a témának négy - megítélésünk szerint a legfontosanoak közé tartozó - vonatkozásával kívánunk a továDDiakoan foglalkozni, 1. Az úgynevezett elméleti tárgyak oktatásának k ><-szoíüsitése , 2. korszerű gyakorlati képzés 3. a vizsgamódszerek korszerűsítése 4. a korszerűsítést előmozdító eszközök telhasználása A továDDiakoan ennek megfelelő oontásoan terjesztem a Beszámolót a tiszteli Egyetemi Tanács elé. I. Az úgynevezett elméleti tárgyak oktatásának korszerűsítése. A témával a Kar az Iyü4/b5. tanév harmadik kari tanácsülésén foglalkozott. Előadmánymn ez a része részoen támaszkodik a kari tanácsülésen megvitatott referátumra, továooá az ott elhangzott véleményekre. I. A jogi oktatás korszerűsítésének kiindulópontját, s egy Den leglényegesebb részét az egyes tárgyak tananyagának korszerűsítése képezte. A tananyagok korszerűsítésének fő szempontjait a következőkben lehetne összegezni ; elmélet és gyakorlat egységének magasaiba szintű biztosítása, a közgazdasági szemléletnek az eddigi éknél fokozottabb ér vényre juttatás a az egyes tárgyakban, alapvető elméleti kérdések alaposabb kifejtése, ugyanakkor az oktatás gyakorlatiDüá tétele /közeleDu vinni a jogi felsőoktatást az élethez/ az uj hatályos joganyag megfelelő feldolgozása a tananyagi)an,, a rokontárgyak vonatkozásában koráooan gyakran tap ászt aln aló átfedések kiküszöbölése, egyes tárgyaknál, mint pl. római jog, egyetemes jogtörténet, magyar állam- és jogtörténet, a nemzetközi jog un. klasszikus része - a történeti jelleg fokozattana h-angs-dyozása és a köztörténeti részek csökkentése, né— uány nem kifejezetten jogi tárgy esetében - mint pL a statisztika, szervezéstan - az anyagnak a jogi élethez - elméleti és gyakorlati szinten egyaránt - idomitása, egyes tárgyak túlméretezett anyagának csökkentése, valamint adott tantárgyon oelűl a különböző anyagrészek arányosítása, társadalmi tények nagyouo mérvű felhasználása az oklatásnan, az egyes jogintézmények hafékonyaob alátámasztása a jogpolitikai elvekkel, stn. Ezeken túl az egyes tárgyak tananyagának korszerűsítésénél más, speciálisaim szempontok is érvényesültek, így pl. kriminalisztíkáDan a taktikai elemek előtérne helyezése, szemben a technikai elemekkel, vagy nemzetközi jogban az elavult elméleti tételek felülvizsgálata, államigazgatási jogDan a szervezési elemek kellő hangsúlyozása és kifejtése a jogi vonatkozásokkal egyenlő arányban. A reform végrehajtásának eredményeképpen tÖDb uj tárgy is bevezetésre került, A nemzetközi magánjog, a retorika, valamint a családjognak a polgári jogtól elkülönített oktatása mellett bevezetésre kerüli a szervezéstan, a szocio'ó r a, é kriminológia.
