József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979

1979. április 19., IV. rendes ülés

Ugyancsak radikálisabb i reálisnál az a gondolat — ez előbbinek továbbfüzése valójában -, hogy az utolsó, a képesítő tanári vizsga csak egy-két évi, állésszerüen eltöltött működés után legyen letehető. A bizottság a maga részéről ezt az elgondolást sem támogatja. Ellene mond - az előbb elsoroltak mellett - az is, hogy a diploma megszerzésének időpontját kitolná ugyan, a képzés idejét azonban valójában megrövidítené; kiszolgáltatva az első tapasztalatok megszerzését a legszeszélyesebb és legszélsőségesebb véletleneknek.

VI.A hallgatóink helytállását vizsgáló. néhány., évvel ezelőtt elvégzett felmérés azt igazolja: volt diákjainkból - s igy persze volt V, éveseinkből is - túlnyomó többségükben hasznoson működő tanárok lesznek, az itt számba vett körülmények és felsorolt nehézségek ellenére is. Ez azt jelenti: az V, évfolyam tanulmányi és tevékenységi rendje nem követel radikális átépitést. Jcvitani azonban kell és lehet rajta, a jelenlegi szervezeti kereteken belül.

A következők megfontolása - majd gyakorlatra váltása - tűnnék célra vezetőnek:

1. Szemléleti és szervezeti tekintetbe egyaránt jobban elő kell késziteni az előző négy évfolyam során azt, hogy a gyakorlóév a tanárképzést szolgáló tanulmányi időnek kulcsfontosságú befejező szakasza. Felül kell tehát vizsgálni azt a hagyományt, amely a hallgatóság mintegy fele /a részképzősök/ számára lehetővé - sőt a jelenlegi helyzetben kényszerűvé - teszi az ez