József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979
1979. február 22., III. rendes ülés
- 7 -b. / kívánatos lenne, ha a József Attila Tudományegyetem orosz szakos hallgatóit egy f?o fős csoportban küldhetné ki megfelelő tanszéki oktató kíséretében, - ez megkönnyitené az Orosz Tanszék munkáját, s - cmint erre már korábbon céloztunk - c magyar és történelmi tanszékek elképzeléseivel is egybeesne 5 c, / mindkét nyelvi részképzés időtartamát a jelenlegi öt hónapról szoroson betartott négy hónapra kellene csökkenteni, mert hallgatóink - tapasztalataink szerint - az ötödik hónapot amugyis '’ellógják11, minden eszközt megragadnak, hogy hamarább jöhessenek haza /Karácsony/, Ezt pedagógiai meggondolások is támogatják: hallgatóinknak a részképzésen mindössze három, főként a gyakorlati nyelvi képzésben elért vizsgajegyet kell szerezniük, viszont négy hónapos részképzéssel több idejük lenne felkészülésre az itthoni vizsgákra. 5.2. A német részképzés ügye némileg előbbrelépett: az OM ebben a kérdésben ismételten felvette a kapcsolatot a német féllel, és bizonyos részeredményeket már el is értünk. Az OM 1978 t szeptemberében a három magyar egyetem német tanszékeinek és magának a Minisztériumnak a képviseletében delegációt küldött az NDK-oo, amelyik ott vázolta nehézségeinket és előterjesztető#! kívánságainkat, amelyek lényegileg azonosak az orosz szképzéssel kapcsolatban előterjesztett elképzelésekkel, csak annyival kiegészítve, hogy az egységes képzés érdekében kívánatosnak tartjuk: az NDK illetékes hatóságai egy, legföljebb két egyetemet bizzanok meg a három magyar egyetemről mintegy 70 hallgatót érintő részképzés lebonyolításával, ez az oktatási formának egységesebb koncepcióját biztosítaná. A Magyar-Német Germanisztikai Vegyesbizottság - az illetékes főhatóságok megbízásából - ezeket a tárgyalásokat az 1978. december 4-8-a között Greifswoldban tartott ülésszakon továbbfolytatta. Végső megegyezés nem született - ez amugyis az illetékes minisztériumok feladata -, de arról
