József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1977-1978
1977. december 8., II. rendes ülés
51 A kialakult viták hullámzó színvonalúak”. /Történelmi Szakcsoport/ :íA dolgozatra való reagálás gyakorta csekély a hallgatóság részéről. Itt nem is a választott téma szükkörüsége vagy specialitása legtöbbször a hallgatás oka, hanem az a hiányzó.előzetes tájékozottság, mely minden ilyen vitához szükséges; pl, a tézisek ismerete, vitatémák ismerete egy-egy dolgozat kapcsán, szakirodalmi vagy tájékoztató irodalom hiánya stb. Ezt sokszorositással, jó szervezéssel nyilván meg kellene csinálni, de ehhez a diákköröknek jobb aktivistákra és szervezésre van szüksége* Ezt a vezető tanár javasolhatja, de nem végezheti el - a hallgatók helyett,/II, sz. Magyar Irodalomtörténeti Intézet/, ”... annyira egyéni, -'testre szabott1’ témákról szólnak a dolgozatok, hogy az csak kevés embert érdekel, így a felolvasásokon kicsi a közönség, kevés az érdemi kérdés, hozzászólás” /Hallgatói vélemény/, ”A diákkörök megjelent hallgató-képviselői sajnálattal regisztrálták, hogy a diákkörök hallgatók által való látogatottsága évek óta csökkenő tendenciájú - általában a hallgatók körében fokozódik egyfajta szakmai-közéleti érdektelenség,” /Magyar Nyelvi és Irodalmi Szakcsoport/ A jellemzett dolgozsfccentrikusság természetes folyománya a diákköri tevékenység kialakult egyetlen országos mércéjének: dolgozatokkal kell szerepelni ez Országos Diákköri Konferenciákon; a felsőfokú intézmények presztízse azt kívánja, hg>gy minél több hallgatójuk dolgozata kiemelt vagy I, dijat kapjon. / A dolgozatcentrikusaág az OTDK-ra irányozva kedvezőtlenül befolyásolja a diákköri tevékenység folyamatosságát, rendszerességét, ”A kari és országos konferenciára való felkészülés érdekében időben meg kell kezdeni a jó dolgozatok kiválogatását, az ilyen dolgozatok Íróinak a segítését, hogy elkerüljük az itt mutatkozó gyakori, utolsó pillanatban való kapkodást,” /Magyar Nyelvi és Irodalmi Szakcsoport./
