József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1976-1977
1976. december 16., II. rendes ülés
- 8 -3. Az előző pontben leírtakkal szorosan összefügg a szckdolgozatok bizonyos tematikus arány te lanságának kérdése, az, hogy a témák túlnyomóan az elméleti stúdiumokhoz kapcsolódnak, kevésnek tűnik az oktatás gyakorlati kérdéseit vizsgáló és a szakmódszertani témájú szakdolgozat. IV. Tudományos diákkörök A hallgatók alkotó munkára nevelésének a szakdolgozat mellett legfontosabb szintere a tudományos diákköri tevékenység, amely az . elmúlt évtized során fokozatosan az érdeklődés előterébe került. A beszámolókban egységesen fogalmazódik meg a diákköri tevékenység célja; bármilyen kicsiny, de.önálló, uj eredmény elérése, a tudományos metodika elsajátítása, A diákköri munka tematikáját illetően azt mondhatjuk, hogy az esetek nagy részében a szakdolgozati témakörökhöz kapcsolódik. A szakdolgozatokhoz hasonlóan itt is megfogalmazódik a téma.tika szélesitésének igénye egyrészt az interdiszciplináris témák, másrészt az aktuális tudománymódszertani és oktatásmódszertani témák vonatkozásában. A modern idegennyelvi tanszékek diákköreinek fő profilja általában irodalmi jellegű, s e tény kapcsán határozottan meg is fogalmazódik az igény a nyelvészeti profil kialakítás‘ára is. Néhány beszámoló annak a gondnak ad hangot, hogy a hallgatók egy jelentős része csak későn találja meg helyét a diákkörökben. Az e kérdéssel foglalkozó oktatók úgy foglalnak állást, hogy szélesíteni kell a diákkörök vonzási terét. A tanárvezetők teremtsenek alkalmat arra, hogy a diákköri titkárok az I. évfolyam hallgatóinak alapos, sokoldalú tájékoztatást nyújtsanak, ébresszenek érdeklődést a diákköri munka iránt. Az érdekeltség fokozásában hatékonynak bizonyult az a megoldás, melynél a beszámolóülést a forrásmunkákat és a munkahipotézist ismertető vitaülés előzi meg,
