József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1976-1977

1976. december 16., II. rendes ülés

Készül 1976. dec. 16-án a BTK. tanácstermében tartott II. rendes kari tanács­ülésen. Jelen voltak: a kari tanács tagjai igazoltan távolt volt: dr.Csukás Istfán dékán, dr.Csatári Dániel egyetemi tanár*, dr.Sipka Sándor adjunktus. Napirendi pontok: 1. Az önálló munka készségének fejlesztése 2. Javaslat arany-, gyémánt- és vasoklevél adományozására 3. Javaslatok cimzetes egyetemi tanári és docensi cimek adományozására 4. Doktori szigorlati kérelmek 5. Egyéb. Veczkó József dékánhelyet tes köszönti a kari tanács tagjait és Majsa Józse­fet a Kar uj KISZ titkárát, Szalámin Editet, aki az első napirendi pont előkészitésében nagy segitséget nyújtott. Megkérdezi, hogy a kari tanács tagjai egyetértenek a napirenddel. Miután a kari tanács a napirendi pon­tot elfogadta, felkéri Ágoston elvtársat, hogy az esetleges kiegészítése­it tegye meg. Ágoston György: megköszöni Szalámin Edit munkáját. Kiegészítésként elmondja, hogy előterjesztett anyag a tanszéki jelentéseken alapul, ragaszkodott a tanszéki anyagokban leírtakhoz. A javaslatok megtételénél is a tan­széki jelentésekre támaszkodott, nem kivánt általánosítani. Veczkó József: Kéri a hozzászólásokat. Majsa József megkérdezi, hogy a hallgatók véleményét mennyiben tükrözi az Oktatási és Nevelési Bizottság által elkészített jelentés. Ágoston György: amennyiben a tanszékek bevonták a hallgatókat, annyiban igen. Szántó Imre: tudomása szerint a legtöbb tanszék bevonta a munkába a tanszéki Összekötőket. Deme László: jónak, gondosnak, mértéktartónak tartja az elkészített anyagot. Egy-két kérdéshez kiván csak hozzászólni. A szakdolgozati témákkal kap­csolatos véleménye az, hogy a Tanszékek tartsák igen fontos feladatnak az előkészítést, hozzák előre a hallgatók tudomására a lehetőségeket. Kül­földi tapasztalata az, hogy a szakdolgozat vezetése benne van az oktatá­si normában és hogy ki hány szakdolgozatot vezet az az óraterhelésben jut kifejezésre. A szakdolgozatok elbírálásának kérdésével kapcsolat­ban elmondja, hogy helyesebbnek tartotta az államvizsgán a szakdolgoza­ti témakör megvédését. Jelenleg a szakdolgozat eredménye nem jut eléggé kifejezésre az oklevélben. Az államvizsgán a szakdolgozat védése ugyan formális volt, de mégis a szakmai és módszertani kérdésekről intézményes beszélgetést folytattak. A 8. lapon szereplő oktatás gyakorlati kérdé­seihez hozzáfűzi, hogy ne csak a pedagógiai tanszék, hanem a szaktan­székek módszertanosai is kapcsolódjanak be az előkészítő munkálatok­ba. A javaslatok között szereplő 4. ponthoz kapcsolódóan elmondja, hogy a speciális kollégiumok és szemináriumok körének bővítésével egyet­ért, azzal, hogy ezekből a tárgyakból is lehessen jegyet adni, számít­son be a hallgató átlagába. Az anyagi forrásokat meghatéozó átlag ne a kötelező anyagra korlátozódjék kizárólag, hanem a jól teljesített szak­mai munkára, amihez a speciális kollégium és szeminárium.is hozzátar­tozik. A 7. ponthoz hozzáfűzi, hogy a folyamatos és rendszeres tanulás feltételeinél elsősorban a feltételeket kell biztosítani. Legyen hely a hallgatóknak a tanulásra. A 9» pontban szereplő fokozatosság elvét követő szemináriumi rendszer esetében nem szakmai, sablonos rendszerre Jegyzőkönyv

Next

/
Thumbnails
Contents