József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1976-1977

1976. december 16., II. rendes ülés

gondol, hanem típusokra. A 13» ponthoz elmondja, hogy III-IV. éven menetközi konzultációkkal segitsék a hallgatókat. Ezzel egyúttal az ellenőrzés is megtörténhet. Ha a hallgatók nem használják ki a kon­zultációs lehetőségeket, akkor a szakdolgozatvezetőnek legyen kezde­ményezési joga a hallgatók felé. Akkor ez a munka munka legyen és an­nak is legyen elkönyvelve. A 16. ponthoz, minden szempontból fontos­nak találja azt, hogy a hallgatók minél hamarabb úgy találkozzanak az iskolával, mint leendő munkahelyükkel. Az I. éves iskolai gyakor­latiakkor érezné reálisnak, ha az I. félévben az egyetemen kapnának komoly előkészítést és csak a II. félévben kerülnének ki az iskolába. Pályára irányultságnak a megfelelő formában jelen kell lenni, a felterjesztésből Szántó Imre. ügy tűnik, hogy bizonyos egyoldalúság érvényesül - legalábbis történés vonatkozásban - a szakdolgozati témaválasztásoknál. Ez az egy­oldalúság azonban kiegyenlitődik azáltal, ha ezen spec, kollégiumok meghirdetésével igyekszenek segíteni. Pl. a középkori magyar történelem­ből kevesen választanak témát, ami a latin nyelvi nehézségekkel magya­rázható. A latin nyelv nem ismerése és a középkori oklevelek olvasásá­nak nehézségei akadályt képeznek középkori téma választásánál. A szak­­dolgozat nem elég súllyal érvényesül az oklevélben, a tanterveknek kellene vele foglalkozni. Maróti Egon: az előterjesztésben szereplő, az előadásokkal kapcsolatos igé­nyeket nagyon jónak tartja, Ez előadásokon ne a jegyzetekben előirtak szerepeljenek, az előadások anyaga a jegyzetekben szereplő, megbeszé­lést igénylő részekre terjedjenek ki. A komplex és sokoldalú előadások tartásához szükséges lenne a szemléltetés is. Ehhez azonban a helyisé­gek jobb felszerelésére van szükség. Gondol itt a nagyobb termekre. Helyesnek tartja az oktatói szemináriumok tartását. Már régebben java­solta, hogy összefüggésbe kell hozni az egyetem tanszékei irányításá­val az egyetemi oktatók, egyetemi hallgatok és doktorálni kivánó külső szakemberek továbbképzését. A szakmai képzésben a külföldön eltöltött gyakorlatnak /pl. orosz szakosok részképzése/ nincs pozitiv hatása. Az I. éves hallgatókat a legkritikusabb időszakban irányitják részképzés­re, a hallgatók kényteének a vizsgáikat összesüriteni, nem áll rendel­kezésükre elég idő a vizsgára felkészülni. 4. ponthoz: a speciális kollégiumok ne a tanszéki kutatásokhoz kapcso­lódjanak, hanem a tanszék profiljához. Helyesnek tartja a 11. oldal 12. pontjában leirtakat. Szerinte is kévé« a középkorral foglalkozó témájú szakdolgozat. Már az I-II. évfolyamon kellene tájékoztatni a hallgatókat a főbb témákról. Nyiri Antal: a szakdolgozatokhoz szól hozzá. A hallgatók életében uj szakasz az, hogy egyetemisták lettek, I. éves korukban a Tanszékek vagy Szak­csoportok tájékoztatják az elkövetkező feladatokról. Mint egyetemi hall­gatóknak a III. évfolyamon is uj szakasz. Javaslata az, hogy az 3» fél­év elején a Tanszékek vagy Szakcsoportok tartsanak olyan eligazítást, ahol a hallgatókat tájékoztatják, tudatosítják bennük a legfontosabb tennivalókat, főleg a szakdolgozat témájának helyes megválasztását. A szakdolgozati szemináriumok hirdetését és vezetését jónak tartja: tapasztalata az, hogy a hallgatók a III. évfolyamot nem használják ki eléggé a szakdolgozatuk készítésére. Ezért van az, hogy a IV. évfolyamon elég sok a^szakdolgozati témák változtatása. A szakdolgozatoknak nincs meg a kellő elismerésük, mert nem jut kifejezésre a diplomában. A hallgatók folyamatos tanulásának kérdése hozzájárul az egyetemi okta­tás színvonalának kérdéséhez. A hallgatók 4-5 nap alatt készülnek fel még a szigorlatra is, ami nem ér sokat. Rá kell őket nevelni a folyama­tos tanulásra. Nem a vizsgára kell készülni, hanem félév közben is fo­lyamatosan kell magukat képezni. Rendelkézésükre állnak a könyvtárak és a szaktanszékek segítsége. A hallgatók előadásra sem járnak.

Next

/
Thumbnails
Contents