József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976

1976. január 28., II. rendes ülés

%- s -A-bölcsészkarokon ugyanis sorral jellemzőbb a szeminárium, mint o gyakorlat, a bölcsészkarokon nincsenek úgynevezett tantermi gyakorlatok, számolási gyakorlatok, laboratóriumi, géptermi és terepgyakorlatok, Éppen e hibás kölcsönzések miatt sikkadnak el a bölcsészkari képzés lényeges sajátosságai.

A természettudományi kori képzésre vagy a mérnökképzésre sokkal inkább illenek a dokumentum 42. és 43. pontjának követelményei is, amelyek szerint a tantárgyak kialakításakor külön kell meghatározni az alap- illetve alapozó, a. szak-, a kiegészítő és speciális tárgyakat; a képzést az alap-, illetve alapozó tárgyakkal kell kezdeni, ^zeknek a fogalmaknak az alkalmazása a bölcsészkarokon nagy nehézségekbe ütköznék.

4. Á szakcsoportok messzemenően egyetértenek a tantárgyak közötti felesleges átfedések, ismétlések kiküszöbölésének, a. komplexitás érvényesítésének az ig ényével. Ez elengedhetetlenné teszi - hangsúlyozzák hogy az egymást támogató, egymással tartalmilag összefüggő tárgyak programjai ne egymástól elszigetelten készüljenek el.

5. A szakcsoportok maguk is nagy jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett komplex gyakorlatoknak /nevelési, iskolai tanítási gyakorlatok/, megjegyzik azonban, hogy a nem tanárszakos képzés komplex gyakorlatainak majdani megszervezése sok problémát fog felvetni, többek között szervezési és anyagi problémákat is.

6. A szakcsoportok megelégedéssel vették tudomásul, hogy a konzultáció mint ónálló oktatási forma szerepel a dokumentumban, és igy mód lesz az oktatók elfoglaltságában ezt az eddig is sok időt lekötő foglalkozást számontarteni.

7. A szakcsoportok nem tudtál: pontosan értelmezni a "tanulócsoportos” oktatás mibenlétét.

8. A szakcsoportok elégtelennek tartják a dokumentum 52. pontját, amely a hallgatóknak adható önálló feladatokról szól. Ez sem tükrözi megfelelően a bölcsészkari képzés sajátosságait.