József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976

1976. január 28., II. rendes ülés

- 4 -11

3ok,$2Ó esett az utóbbi időben a kétszintű és többszintű képzésről. J3e bölcsészkar! vonatkozásban ez még teljesen kimunkálat lan. Itt is fölmerül, nem kellene-© pontosan meghatározni a bölcsészkari kétszintű képzés funkcióját, tartalmát /mely szakokon érvényesíthető/, mielőtt irányelvekbe foglalnánk. Esetleg előzetes kísérleti kipróbálásra is módot kellene teremteni.

2. Á szakcsoportok általában helyeslik a ’’közös" képzés eddig is szórványosan kialakult gyakorlatának belefoglalását az irányelvekbe, de az ilyen szakpárosítások pontos meghatározását tartanák szükségesnek, mert ebben a fontos kérdésben minden esetlegesség károkat okozhat, lieg kell itt jegyezni, hogy az Idegen Nyelvi Szakcsoport nem lelkesedik a TfK-val történt eddigi kooperációs formák iránt, erőszakoltnak, mesterkéltnek Ítéli a földrajz-idegen nyelv szakpárosítást. A Pedagógiai-Pszichológiai Szakcsoport különösen a pedagógia-matematika szakpárosítást tartja fontosnak.

3. A szakcsoportok helyeslik, hogy az irányelvek rögzíteni kívánják az esti tagozat és a levelező tagozat különböző típusainak kötelező foglalkozási idejét. Ez nyilvánvalóan bele fog számítani az oktatók munkaidejébe, vagy ha ezt meghaladóan csinálják, külön díjazást fognak kapni érte. Meg kell itt ugyanis jegyezni, hogy az irányelvekben felvázolt rendkívül sokfajta esti és levelező képzéshez jelenleg nincsenek meg sem a személyi, sem a szervezeti, sem a dologi feltételek. Ezek megteremtése különösen fontos, ha komolyan azt akarjuk, hogy az esti és levelező tagozatún megszerzett diploma azonos értékű legyen a nappali tagozatéval.

III. Szakok, szakpárosítások, felvétel^ á/_s_zako_sod_ás, specializáció

1. A szakcsoportok általában egyetértenek a képzés A, 3, C szakos rendszerével. A Történeti Szakcsoport javasolja, hogy ;:a világnézetünk alakijai" c. középiskolai tárgy tanítására képesítő képzés is legyen lehetséges C szakként.

yf