József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976
1976. január 28., II. rendes ülés
- 5 -2. Apró megjegyzés* minthogy melléklet sorolja majd fel, hogy £& egycus kanokon mely szakokból folyik képzés, az irányelvekben még a '’lengyel** esetében is felesleges megnevezni a képzést nyújtó kart* 3* A szakcsoportok számára nem volt világosan értelmezhető a 19. pont, amely szerint ’’indokolt esetben egyes szakokon a képzést összevont alapozó jelleggel induló, majd elágazó képzési rend szerint is lehet szervezni”. 4. A legtöbb problémát a 23« pont jelenti, amely szerint a képzés ’’meghatározott szakokon egyszakos, bizonyos szakpárosítások esetén fő és második szakon folyó /1,5 szakos/ képzés is szervezhető”. Itt is szükség lenne már a mellékletre, hogy világos legyen, mely szakokon tartja a Minisztérium szükségesnek, lehetségesnek a fő és mellékszakos, illetve az egyszakos képzést, milyen célból, milyen funkcióval. A szakcsoportok szerint ez a kérdés sincs megfelelően kimunkálva, éppen ezért egyes szakcsoportoknak kételyei vannak, hogy egy ilyen képzési rendszer kodifikálható-e- A képzési formáknak, lehetőségeknek ez a nagyfokú differenciáltsága áttekinthetetlen zűrzavar forrása is lehet. Nyilvánvaló az is, hogy pld. a másfél szakra teljesen más tantervek kellenek, más óraszámú tantárgyak, a félszakosokat nehéz lenne együtt képezni a nem félszakosokkal. Itt is felmerül, hogy az ennyire differenciált, ennyire sokfajta képzésnek mi a realitása, amikor az egyetemek személyi állománya és dologi költségvetése nem látszik fejleszthetőnek. 3. A Pedagógiai-Pszichológiai Szakcsoport javasolja, hogy 0 könyvtár és népművelés szakok mellett a pedagógiára is legyen érvényes az a követelmény, hogy csak tanári szakkal párosítva vé gezhetó el. S, Nem teljesen világos a 35» pont következő bekezdése: ”Az egyéni levelezők a képzésben a nappali tagozatos hallgatókkal együtt vesznek részt,..”. Annyit jelent ez, hogy az előadásokon, a szemináriumokon, a gyakorlaton is kötelesek rásztvenni? I